Magyar Péter miniszterelnök kedden jelentette be a Szent István Program vidékfejlesztési részének tesztüzemét. Ez a kezdeményezés, amelyet a Tisza Párt még a választások előtt hirdetett meg, majd Magyar Péter miniszterelnökként erősített meg, tíz kijelölt térségben indul el. A program célja a vidékfejlesztés új modelljének kipróbálása, amely a tervek szerint később országossá válhat.
A kormány tíz települést jelölt ki a tesztüzemhez: Bácsot, Göncöt, Gyöngyöst, Harkányt, Igalt, Medgyesegyházát, Nyírbátort, Pásztót, Tiszaújvárost és Zalakarost. Ezek a települések, amelyek között kisebb falvak és nagyobb városok egyaránt megtalálhatók, további kilenc környékbeli településsel összefogva dolgozhatnak ki fejlesztési terveket. Minden ilyen térség egymilliárd forintos keretet kap, amelynek felhasználásáról helyben döntenek, nem pedig Budapesten.
A Szent István Program egy tíz pontból álló, széles körű vállalásokat tartalmazó kezdeményezés, amely az oktatás és az egészségügy rendbetételétől az életminőség javításáig terjed. A programhoz lazábban kapcsolódik az önkormányzatok döntési szabadságának visszaadása is, ami a megyei önkormányzatok várható megszűnésével különösen relevánssá válhat. Fontos részlet, hogy a pénzügyminiszter, Kármán András bejelentése szerint a helyiek, beleértve a 16. életévüket betöltött állandó lakosokat is, véleményt nyilváníthatnak és sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, ezzel erősítve a demokratikus részvételt.
Az eredeti, augusztus 20-i bejelentéssel ellentétben a program országos indulása még várat magára, és nem január 1-jén veszi kezdetét. Előbb a tíz térségi kísérletet futtatják le, majd kiértékelik az eredményeket, és ezek alapján építenék ki a vidékfejlesztési hálózatot. Amennyiben minden a tervek szerint halad, a program vidékfejlesztési része 2027. augusztus 20. után válhat országossá.
A Szent István Programot a Tisza Párt hirdette meg még a választások előtt, 2025. augusztus 20-án, majd Magyar Péter miniszterelnökként egy évvel később, az államalapítás ünnepén jelentette be annak elindítását. A program alapvetése, hogy a fejlesztési döntések helyben szülessenek, nem pedig központilag. Ez az elv azonban nem számít teljesen újnak a magyar vidékfejlesztésben.
Navracsics Tibor, aki az ötödik Orbán-kormány területfejlesztési minisztereként felelt ezen területért, rámutatott, hogy korábban is léteztek hasonló kezdeményezések. Példaként említette a Magyar Falu Programot, amely az ötezer fő alatti települések kisebb beruházásait támogatta, valamint a Versenyképes Járások Programját, amely már a térségi fejlesztésekre fókuszált. Utóbbiban járási fejlesztési fórumok döntöttek a fejlesztésekről, míg a Magyar Falu Programban maguk a falvak pályázhattak terveikkel. Navracsics szerint a helyi döntéshozatal elve tehát már korábban is működött.
Navracsics Tibor több ponton is komoly problémákat lát a program jelenlegi formájában. Elsődleges aggálya a kijelölt tíz település körüli bizonytalanság: nem világos, pontosan mely környékbeli településekkel állhatnak össze. A kormányzati kommunikációban használt „mikrokistérség” és „térség” kifejezések nem közigazgatási egységek, szemben a korábbi, 2014-ben megszűnt kistérségekkel, amelyeket területfejlesztési és statisztikai célokra használtak. A jelenlegi járások jóval nagyobbak, mint a most kijelölt tíz település köré szerveződő, még definiálatlan térségek.
A volt miniszter szerint a kormány visszavett az eredeti, augusztus 20-i tervekhez képest, amikor az országos indulás helyett csak tesztüzem veszi kezdetét, ami valószínűleg pénzügyi okokra vezethető vissza. Kérdéses számára az is, hogy az egymilliárd forintos keretek valóban pluszpénzt jelentenek-e, vagy részben a korábbi támogatási rendszerek helyébe lépnek. Navracsics azt is kifogásolja, hogy a kormány újdonságként mutat be olyan elemeket, amelyek már léteztek a korábbi programokban.
A kijelölt tíz térség kiválasztási szempontjai sem egyértelműek számára. Példaként említette a Dél-Dunántúlt, amelynek nagytérségi fejlesztési tervei már elkészültek az előző kormány idején, mégis a mostani listáról mindössze három település kapcsolódik ehhez a térséghez. Kiemelte Zalakarost, amely szerinte nem kifejezetten hátrányos helyzetű térség, és úgy véli, ez kevés egy valódi térségi felzárkóztatáshoz. Bár a tesztelést nem tartja feleslegesnek, azt igen, hogy a kormány olyan tapasztalatokat próbál most megszerezni, amelyek már rendelkezésre állnak a polgármestereknél, a járási fejlesztési fórumok vezetőinél és a megyei közgyűlési elnököknél.
Navracsics Tibor aggályait fejezte ki az Országos Vidékfejlesztési Hálózat tervezett felállítása kapcsán is, mivel már létezik területfejlesztési szolgálat, amelyet éppen leépíteni vagy megszüntetni készülnek. Szerinte ez egy évtizedek óta ismétlődő mintázat, ahol létező intézményeket szüntetnek meg, majd hihetetlen összegekből hoznak létre újakat, hozzáadott érték nélkül. Alapvető kifogása az is, hogy maga a Szent István Program sincs világosan definiálva, és nem lát szakpolitikai célokat, amelyek koncepciót adnának a fejlesztések elbírálásához.
A 16 évesek bevonása a fejlesztési prioritások meghatározásába egy új elemet jelent, amely mögött Navracsics politikai szándékot sejt, utalva az április 12-i választások tapasztalataira. A program országos kiterjesztésének 2027. augusztus 20. utáni időpontja azt jelzi, hogy a tesztüzem eredményeinek kiértékelése és a rendszer finomhangolása hosszú folyamat lesz.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása