Jelentős személyi változások történtek a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) felügyelőbizottságában, melyek keddi hatállyal léptek életbe. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett információk szerint Torzsa Andreát, aki korábban az Eximbank Kibocsátó Felügyelőbizottságának és Auditbizottságának elnöki tisztségét töltötte be, visszahívták pozíciójából. Ezzel egyidejűleg Balás Tamás, Kohut Balázs és Parragh László felügyelőbizottsági tagsága is megszűnt.
A távozó tagok helyére új kinevezések érkeztek. Szerdától Salgó István vette át a felügyelőbizottság vezetését, elnöki megbízatása a következő öt évre szól. Salgó Istvánt a Kibocsátó Felügyelőbizottsági kinevezésével párhuzamosan a Kibocsátó Auditbizottságának tagjává is megválasztották.
Az Auditbizottságba további két új tag is került Kozák Éva és Jankovics László személyében, akik egyben a felügyelőbizottság munkájában is részt vesznek majd.
Ezek a személyi változások egy olyan időszakban történnek, amikor az Eximbank működése fokozott figyelem alatt áll. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ugyanis hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást folytat az intézmény ellen. A vizsgálatot a Gazdasági és Energetikai Minisztérium által tett négy feljelentés indította el.
A nyomozó hatóságok szeptember elején több ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le az ügyben, ami a vizsgálat mélységére utal.
A nyomozás hátterében több korábbi ügy is állhat. Szeptember elején került nyilvánosságra az az információ, miszerint az Eximbank a 2026-os választások előtt mintegy 200 milliárd forintnyi tőkét tervezett kihelyezni két magyar milliárdos érdekeltségeibe. Konkrétan 500 millió euró értékben jegyezhettek volna le kötvényeket az Indotek és a WING vállalatok számára, ami jelentős pénzügyi kötelezettséget jelentett volna az állami bank részéről.
Az említett tranzakciók különlegessége abban rejlett, hogy azok jelentős részét az állam 80 százalékos készfizető kezessége biztosította. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteségek nagy részét az állami költségvetés viselte volna. Az ügyletek részleteiről az Eximbank üzleti titokra hivatkozva nem adott tájékoztatást, ami tovább növelte az átláthatósággal kapcsolatos aggályokat.
Nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű finanszírozás, amely az Eximbankhoz köthető. Korábban már beszámoltak arról is, hogy a WING és a Futureal vállalatok is részesültek hasonló, százmillió eurós nagyságrendű finanszírozásban. Ezek a források részben külföldi ingatlan- és energetikai beruházások megvalósítását szolgálták, ami az Eximbank tevékenységi körének diverzifikációjára utal, ugyanakkor felveti a kérdést a kockázatok és az állami szerepvállalás mértékével kapcsolatban.
A felügyelőbizottsági változások és az új elnök kinevezése tehát egy olyan időszakban történik, amikor az Eximbank pénzügyi műveletei és irányítása kiemelt közérdeklődésre tartanak számot, különösen a folyamatban lévő nyomozás és a korábbi, nagy volumenű befektetési tervek fényében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása