A szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a hőség, jelentősen próbára teszik Magyarország villamosenergia-rendszerét. A megnövekedett fogyasztás mellett romlik az erőművek és a hálózati elemek teljesítménye, gyorsul az infrastruktúra elöregedése, és alapjaiban alakul át a rendszer működése. A problémakör mélységét és sokrétűségét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszékének munkatársai, Vokony István, Németh Bálint és Rácz Levente is hangsúlyozták.
Az első nyári hőhullám idején Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter önkéntes fogyasztásszabályozásra kérte a lakosságot. Kiemelten az este 6 és 9 óra közötti időszakban javasolta a légkondicionálók használatának és az elektromos autók töltésének elhalasztását. Ez a felhívás rávilágított arra, hogy a stabil áramellátás nem magától értetődő, még akkor sem, ha Magyarország villamosenergia-ellátása alapvetően jónak mondható.
A szélsőséges időjárás hatásainak szemléltetésére jó példa a 2024-ben történt balkáni áramszünet. Bosznia-Hercegovina, Albánia, Montenegró és Horvátország egyes részein hatalmas kiterjedésű, hosszan tartó áramkimaradás, úgynevezett blackout következett be. Az Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerirányítók Szövetsége (ENTSO-E) vizsgálata szerint a katasztrófát a vezetékek alatti növényzet nem megfelelő karbantartása okozta.
A balkáni áramszünet kiváltó oka a hőtágulás és a megnövekedett vezeték belógás volt. A nagyfeszültségű vezetékeket úgy kell kifeszíteni, hogy azok az év minden szakaszában biztonságos magasságban legyenek a talaj és a tereptárgyak fölött. Rácz Levente elmondása szerint a hálózat méretezésekor Magyarországon 35 °C-os külső hőmérséklettel számolnak a távvezetékek terhelhetőségének meghatározásakor, de korábban még alacsonyabb érték volt a mérvadó.
Kedvezőtlen környezeti hűtőhatások, mint a gyenge szél vagy a csapadékhiány, esetén a magasabb csúcshőmérsékletek már zavart okozhatnak. Bár egy 10 centiméteres vezeték belógás önmagában általában nem probléma, több kedvezőtlen tényező együttes fennállása, például nem megfelelő vegetációkezelés vagy a vezeték alatt áthaladó mezőgazdasági gépek, hasonló eseményekhez vezethet, mint a balkáni blackout. A magyar villamosenergia-ellátásnak emellett olyan problémákkal is meg kell küzdenie, mint a kevés és szélsőséges hazai termelés, a magas importarány, valamint a nagy léptékű hálózatfejlesztések elmaradása.
A nyári hőhullámok Magyarországon egyre nagyobb villamosenergia-igényt generálnak, miközben szinte minden termelő teljesítőképessége és minden hálózati elem terhelhetősége csökken. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nagyobb terhelést kell kiszolgálni, hanem egy olyan infrastruktúrával kell ezt megtenni, amely maga is kedvezőtlenebb körülmények között működik. Németh Bálint hangsúlyozta, hogy az iparágban zajló digitalizációs, flexibilitási és mesterséges intelligencia fejlesztések ellenére az ágazat alapja továbbra is a fizikai infrastruktúra, a „vas”.
A villamosenergia-rendszer erőművekből, vezetékekből, transzformátorokból és alállomási berendezésekből áll, melyeket nem a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyokra terveztek. Fontos megérteni, hogy nem az átlaghőmérséklet emelkedése, hanem a szélsőértékek, azaz a csúcshőmérsékletek mértéke és a hőséggel terhelt napok számának növekedése a kritikus. Míg korábban évente 30-35 nap volt kritikus 30°C feletti hőmérséklettel, ez a szám ma már jelentősen magasabb.
A problémára több megoldás is létezik, de ezek gyakran bonyolultak és költségesek. A Mavir közel 5000 kilométer hosszú vezetékrendszerének magasabbra emelése vagy folyamatos hűtése nem reális. Léteznek magas hőmérsékletet kibíró sodronyok, az úgynevezett HTLS (High Temperature Low Sag) vezetékek, de az egész hálózat cseréje szintén nem kivitelezhető rövid távon. A jövőben érdemes felkészülni az anyagokkal a tartósan emelkedő hőmérsékletre, addig pedig bizonyos vezetékszakaszok újraszabályozása, azaz szorosabbra feszítése, valamint a pontosabb időjárás-előrejelzés segíthet.
A vezetékhőmérséklet folyamatos nyomon követése és a jobb előrejelzés egy nemzetközi és hazai projekt keretében valósul meg, amelyben a BME, az MVM, az E.ON, az Opus és a Mavir is együttműködik. Emellett a növényzet rendszeresebb ritkítása a nyomvonal sávjában is elengedhetetlen. A probléma nem csak Magyarország-specifikus, Hollandiában például több ezer fogyasztó vár hálózati csatlakozásra az elégtelen fizikai infrastruktúra miatt. Még a földkábelek sem jelentenek 100 százalékos védelmet, mivel a kiszáradt talaj befolyásolja a hőleadási képességüket, és más érintésvédelmi szabályokat tehet szükségessé.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása