A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus 30-án tette közzé a régóta várt szélenergia-pályázatot, melyet a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) készített elő. Ez a lépés nemcsak egy legalább 700 MW kapacitás kiírására vonatkozó uniós kötelezettséget teljesít, hanem valós nemzeti érdekeket is szolgál. A szélenergia mint tiszta, megújuló forrás kulcsfontosságú az ország számára, különösen a napenergia kiegészítéseként, amelyből már jelentős mennyiség áll rendelkezésre.
A szélenergia eltérő termelési profilja – erősebb fújás este és télen – segíthet kiegyensúlyozni az időjárásfüggő energiarendszert. Ezáltal mérsékelhető az a helyzet, amikor napközben túl sok a napenergia, de éjszaka vagy télen drágán kell importálni az áramot. A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) is hangsúlyozza a szélenergia újraindításának fontosságát az energiarendszer stabilitása és a hazai energiaátmenet szempontjából.
A kiírt pályázat 702 MW-nyi csatlakozási pontot kínál, ami a korábbi 1000 MW-os tervekhez képest a minimális uniós vállalásnak felel meg. Az államtitkár szerint a döntés logikája az volt, hogy olyan helyeken hirdessenek tendert, ahol már adott a csatlakozási lehetőség, elkerülve a környezetvédelmi vagy katonai korlátozásokkal járó területeket. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) a lehetőségeket biztosítja, a részletes helyszíni felmérés már a befektetők feladata lesz.
A kormányzat ambiciózus célja, hogy 2032 végére 4000 MW új szélenergia-kapacitás épüljön ki, és már 2030-ra legyenek működő erőművek. Tótth András energiaügyi államtitkár optimista, szerinte akár már 2029-ben üzembe állhatnak új erőművek, és a 4000 MW-os cél 2032-2034-re reálisan elérhető. A tervek szerint a 4000 MW feletti, akár 6000 MW-ra történő kapacitásnövelés már teljesen piaci alapon valósulna meg, állami koordináció nélkül.
A projekt egyik célja, hogy a helyi közösségek is részesüljenek a fejlesztések előnyeiből, például iparűzési adóból származó bevételek vagy befektető cégekben való részvétel révén. Emellett a helyi energiaközösségek is szerepet kaphatnak a felhasználói oldalon. Az önkormányzatok hozzáállása vegyes: egyesek tiltakoznak, mások a könnyített fejlesztési zónákba való bekerülésért lobbiznak.
Magyarország közel két évtizedes lemaradást igyekszik behozni a szélenergia területén, melynek újraindítását az MMESZ is régóta sürgeti az energiarendszer kiegyensúlyozottsága érdekében. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Mavir, a MEKH, a környezetvédők és a Honvédelmi Minisztérium közösen dolgoztak a potenciális fejlesztési területek azonosításán. A piaci szereplők egy része azonban szkeptikus a kormányzat 2032 végére kitűzött 4000 MW-os céljának realitását illetően.
Az MMESZ aggodalmát fejezte ki a szélerőmű-fejlesztések magas csatlakozási költségei miatt, melyek esetenként a teljes beruházási költség 30 százalékát is elérhetik. Ezen költségek állami támogatások, például a Contract for Difference (CFD) konstrukciók hiányában megkérdőjelezhetik a projektek megtérülését. Más piaci szereplők viszont éppen az állami támogatások piacot torzító hatását bírálják, melyek szerintük az ipari fogyasztók versenyképességét rontják.
Tótth András államtitkár szerint a szélenergia önmagában is jó üzlet lehet, és nem feltétlenül igényel külön támogatási mechanizmust. A múltbeli adatok alátámasztják, hogy a napenergia alacsony árai mellett a szélenergia jövedelmezőnek bizonyult. Azonban a 4000 MW-os kapacitás belépése várhatóan befolyásolni fogja az árakat a megnövekedett kínálat miatt.
A szélenergia fejlesztése stratégiai fontosságú Magyarország energiaellátásának diverzifikálása és stabilitása szempontjából. Kiegészíti a napenergia termelését, különösen az esti és téli órákban, amikor a napenergia kevésbé hatékony. Ezáltal csökkenthető a drága energiaimport szükségessége, és kiegyensúlyozottabbá válhat az ország energiarendszere.
A pályázat nemcsak az uniós kötelezettségek teljesítését célozza, hanem új beruházási lehetőségeket is teremt. Ugyanakkor felmerülnek kihívások, mint például a magas csatlakozási költségek, amelyek befolyásolhatják a projektek megtérülését. A helyi közösségek bevonása és a számukra biztosított profit lehetősége hozzájárulhat a fejlesztések társadalmi elfogadottságához.
A megfelelő helyszínek kiválasztása kulcsfontosságú, ahol a szélviszonyok kedvezőek és a csatlakozási lehetőségek is adottak. A Kisalföld, Fejér és Somogy megye, valamint a Duna vonala ígéretes területeknek számítanak, míg a Bakony és az Őrség környezetvédelmi vagy katonai okokból kizártak. Az engedélyezési folyamat gyorsítása mellett a természetvédelmi adatokhoz való kiszámítható hozzáférés is elengedhetetlen a befektetők számára.
A piaci szereplők szerint a kiírt területek minősége változó; míg Ócsa esetében a szélviszonyok nem ideálisak, addig Szombathely vonzó lehetőségeket kínál. A Kisalföldet, Fejér és Somogy megyét, valamint a Duna vonalát tartják a legígéretesebb területeknek a szélerőmű-fejlesztés szempontjából. Ismert projektek, mint az ácsi katódgyár vagy Bana, valamint olyan befektetők, mint az Alteo és az MVM Zöld Generáció, biztos befutóknak számítanak a piacon.
A kiíró célja, hogy elkerülje a kapacitások kihasználatlanul hagyását, ezért büntetőidőszakot vezetett be azok számára, akik korábban elnyert kapacitásokat nem hasznosítottak. Ez a megközelítés valószínűleg azoknak a cégeknek kedvez, amelyek az elmúlt két évben már jelentős előkészítő munkát végeztek, akár félkész projektjeik is vannak.
A korábbi gazdasági elithez köthető cégek, mint a Tiborcz István érdekkörébe sorolt Green Energy Investhor Zrt. vagy a Trustify-csoporthoz tartozó Euronergy Arrabona Kft., szintén érintettek lehetnek. A Green Energy Investhor vezetője korábban arról számolt be, hogy a Mavirral való szerződésmódosítási kérésük nem járt sikerrel, ami befolyásolta helyzetüket a kiírás előtt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása