Jelentős szervezeti és személyi változások zajlanak a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nél, amely a Fidesz-kormány idején az egyik legfontosabb háttérintézménynek számított. A cég október 1-jétől új néven, Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt.-ként folytatja működését, miután összeolvadt egy másik, korábban a hálózatához tartozó társasággal. Az átalakulás során a foglalkoztatottak száma drasztikusan, több mint 50 százalékkal csökkent.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ös beszámolójában már utalt a „kormányzati struktúraváltozások következtében” szükséges működési átalakításokra, amelyek a szakpolitikai és tanácsadói feladatkörök súlyának csökkenésével járnak. Ennek keretében a szervezet kisebb létszámmal, rugalmasabb struktúrában folytatja tevékenységét. A május 14-én hozott döntés értelmében a korábban Századvég Gazdaságkutató Zrt. néven működő Magyar Gazdaságkutató Zrt. beolvadt a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-be.
Bár a jogutód eredetileg megtartotta volna a Századvég nevet, augusztusban úgy határoztak, hogy attól is megválnak, így október 1-jétől a társaság Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működik. A létszámcsökkenés mértéke jelentős: 2025 végén a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 72, a beolvadó Magyar Gazdaságkutató Zrt. pedig 4 munkavállalót foglalkoztatott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 2-i adatai szerint az új nevű társaságnál mindössze 37 fő dolgozik, ami az együttes létszámhoz képest több mint 51 százalékos csökkenést jelent.
A Századvég a Fidesz-kormányzás egyik kulcsfontosságú brandje volt, amelynek konjunktúrakutatásait és elemzéseit gyakran idézte a kormánypárti média. A név mögött több, egymással összefüggő szervezet állt, mint például a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, amely társadalmi, politikai és gazdasági kutatásokat végzett, valamint kiadói és képzési feladatokat is ellátott. A most átnevezett kutatócég egyedüli részvényese a Magyar Konjunktúra Zrt., melynek tulajdonosa Fűrész Gábor, aki egyúttal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kuratóriumi elnöke is, és a Habony Árpád köréhez, illetve Orbán Viktor ideológiai holdudvarához sorolják.
A Századvég-szervezetek az elmúlt években jelentős állami megbízásokat kaptak, amelyek összértéke több tízmilliárd forintra rúgott. A Miniszterelnöki Kabinetiroda például 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nek és az Alapítványnak kutatásokért, elemzésekért és tanácsadásért. Ebből csak 2026 első három hónapjában több mint 7,6 milliárd forintot folyósítottak. A Rogán Antal vezette tárca azonban április 30-i hatállyal felmondta a szerződést, így a Századvég már nem szállít elemzéseket a minisztériumnak.
A Századvég által említett „kormányzati struktúraváltozások” valószínűleg az állami finanszírozás megszüntetésére utalnak, ami alapjaiban rendítette meg a szervezet működését. A korábbi években a Századvég tanulmányai gyakran csak hosszas pereskedések árán váltak nyilvánossá. Joó Hajnalka újságíró a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével perelte ki a 2012 és 2014 közötti, mintegy négymilliárd forint értékű tanulmányokat, amelyekből kiderült, hogy a kormány tanácsadói esetenként bírálták a kormány intézkedéseit és figyelmeztettek politikai kockázatokra.
A HVG is perelt ki dokumentumokat a 2015 és 2018 közötti megbízásokról, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 350 szakpolitikai tanulmányt visszatartott. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól 2020-ban nettó 9,34 milliárd forintos megbízást nyert Századvég tanulmányait pedig az Átlátszó kérésére sem adták ki 2022-ben. Ezek az esetek rávilágítanak a szervezet és az állami megbízások körüli transzparenciahiányra.
A Századvég tevékenységét az utóbbi időben kritikák is érték, különösen a választási előrejelzései miatt. Két nappal a 2024. április 12-i választás előtt még 105-115 parlamenti mandátumot jósoltak a Fidesznek, amely végül ennek nagyjából a felét szerezte meg. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatójának magyarázatát a választás utáni konferencián nevetés fogadta.
Érdemes megjegyezni, hogy a nyilvánosságnak szánt adatok mellett a Századvég már a választás előtt olyan belső kutatási eredményeket is átadott a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amelyek jelentős társadalmi elégedetlenségről tanúskodtak. A március 2-án készült elemzések szerint a megkérdezettek 57,7 százaléka elégedetlen volt a demokrácia működésével, és a nemzeti szégyen legfőbb forrásai között az egészségügy állapotát, a gazdasági helyzetet és a kormányzati politikát nevezték meg. Az átalakulás így egy olyan időszakban történik, amikor a szervezet korábbi szerepe és megbízhatósága is megkérdőjeleződött.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása