Nyilvánosságra kerültek a 2025-ös PISA-vizsgálat eredményei, amelyek súlyos teljesítményromlást jeleznek a magyar 15 éves diákok körében. Ez a nemzetközi felmérés, amely a diákok szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciáit méri, aggasztó tendenciákat mutat a magyar közoktatásban. Az adatok elemzése rávilágít a korábbi évekhez képest tapasztalt jelentős visszaesésre, amely komoly kihívások elé állítja az oktatáspolitikát.
A részletes eredmények szerint a magyar 15 éves tanulók átlagos szövegértési teljesítménye 21 ponttal csökkent. A matematikai képességek terén is jelentős, 14 pontos romlás figyelhető meg, ami elképesztő mértékű teljesítményvesztést jelent. A természettudományos eredmények romlása kisebb mértékű, mindössze 6 pont volt, ami statisztikai értelemben nem tekinthető szignifikáns változásnak. Ezen a területen inkább stagnálásról, vagy csupán enyhe romlásról beszélhetünk az oktatáskutató szerint. A szövegértés és matematika területén tapasztalt kudarcok arányának ugrásszerű növekedése különösen riasztó.
Az oktatáskutató, Radó Péter kiemelte, hogy a funkcionális analfabetizmus aránya is drámaian megemelkedett. Míg 2022-ben a magyar 15 évesek negyede számított funkcionális analfabétának, addig 2025-re ez az arány már egyharmadra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a diákok egyre nagyobb hányada küzd az alapvető szövegértési és matematikai készségek elsajátításával, ami gátolja őket a mindennapi életben való boldogulásban és a további tanulásban.
Radó Péter oktatáskutató a nyilvánosságra hozott számokat „katasztrofálisnak” nevezte. Hangsúlyozta, hogy ezek a súlyos eredmények nem magyarázhatók pusztán globális trendekkel, és egyértelműen az oktatásirányítók felelőssége. Véleménye szerint a magyar oktatási rendszer problémái mélyebben gyökereznek, mintsem hogy csupán nemzetközi tendenciákkal indokolhatók lennének.
Az oktatáskutató különleges jelentőséget tulajdonít a 2025-ös mérésnek. Radó Péter Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy ezekkel az eredményekkel vált teljessé a „NER autokratikus rendszerének közoktatási hagyatékáról” szóló összkép. Ezenfelül az eredmények jelentik a kiindulási pontot az „oktatáspolitikai fordulattal” elinduló kormányzati program számára. Ez arra utal, hogy a mostani adatok nem csupán egy pillanatnyi állapotot tükröznek, hanem egy hosszabb időszak oktatáspolitikai döntéseinek következményeit összegzik, és alapot szolgáltatnak a jövőbeni változtatásokhoz.
Radó Péter a jelenlegi teljesítményromlást egy korábbi, hasonlóan súlyos időszakhoz hasonlította. Kiemelte, hogy az ábrán szereplő eredmények egy olyan súlyos katasztrófát jeleznek, amely a magyar 15 éves tanulók teljesítményének 2015-ös „beszakadásához” mérhető. Ez a párhuzam is aláhúzza a mostani eredmények rendkívüli súlyosságát és a helyzet sürgősségét.
Az oktatáskutató egyértelművé tette, hogy az új oktatási kormányzatnak a friss PISA-eredmények fényében nem szabad hallgatnia a szükséges lépésekről. Felszólította a döntéshozókat, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket a súlyos problémák orvoslására és a magyar diákok teljesítményének javítására. A helyzet sürgős beavatkozást igényel az oktatási rendszerben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása