Magyarországon a 2026-os év szeptembere sem hozott jelentős enyhülést a csapadékhiány tekintetében, így az országos aszályhelyzet továbbra is kritikus. Bár a Dunántúlon helyenként mérséklődött a szárazság, az Alföldön a helyzet különösen aggasztó. A tartós vízhiány és a szokatlanul meleg időjárás súlyos kihívások elé állítja a mezőgazdaságot és a természetes növényzetet egyaránt.
Az elmúlt időszakban hullott gyenge esők és záporok – melyek főként az ország nyugati, majd déli és keleti részein fordultak elő – mennyisége messze elmarad a sokéves átlagtól. A HungaroMet adatai szerint az elmúlt három hónapban országosan jellemzően 120–170 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a megszokottnál. Az Alföldön különösen siralmas a helyzet, ahol hatalmas területeken alig esett eső.
A felszíni talajréteg nedvességtartalma a Dunántúl nyugati tájain még kielégítőnek mondható, azonban húsz centiméternél mélyebben az egész országban rendkívül száraz a föld. A növények számára hasznosítható vízkészlet a mélyebb rétegekben mindössze 10–20 százalék körüli. Ez a szélsőséges időjárás jelentősen rányomja bélyegét a mezőgazdasági termelésre.
A kukorica- és napraforgó-állományok teljesen elszáradtak, betakarításuk hetekkel ezelőtt megkezdődött, a napraforgó nagyobb része már a magtárakban van. A növények fejlődési ciklusa idén több mint két héttel megelőzte a szokásos ütemet. Ehhez az átlagosnál jóval melegebb idő mellett a szárazság miatti kényszerérés is jelentősen hozzájárult.
A tartós csapadékhiány már hónapok óta fennáll, és annak ellenére, hogy lokálisan előfordultak kisebb esők, ezek nem voltak elegendőek a talaj mélyebb rétegeinek átnedvesítéséhez. A Dunántúl nyugati részén tapasztalható enyhe javulás ellenére az országos kép továbbra is aggasztó. A talaj mélyebb rétegeinek rendkívüli szárazsága hosszú távú problémát jelent a vízellátás szempontjából.
A csapadék eloszlása is egyenetlen volt, a nyugati országrész kapott valamivel több vizet, míg az Alföldön a helyzet drámai. Ez a regionális különbség tovább súlyosbítja a mezőgazdasági termelők helyzetét, akik eltérő mértékben szembesülnek a vízhiány következményeivel. Az elmúlt negyedév csapadékadatai egyértelműen jelzik a súlyos deficitet.
Az aszály közvetlen hatása a mezőgazdaságra jelentős. Az őszi káposztarepce vetéséhez és keléséhez nyugaton ugyan adottak voltak a feltételek, az Alföldön azonban a kemény, kiszáradt talaj szinte lehetetlenné teszi a talajelőkészítést. Ez komoly akadályt jelent az őszi gabonák vetési munkálatainak megkezdésében és a sikeres kelés biztosításában.
A vízhiány nemcsak a szántóföldi növényeket érinti, hanem a természetes növényzetet is. Az erdők sokfelé idő előtt sárgulásnak indultak, a fák levelei elszáradtak és hullanak. A szántókon és legelőkön gyakorlatilag leállt a zöldtömeg-képződés, ami a takarmányozás szempontjából is problémákat vet fel. A környezeti hatások hosszú távon is érezhetők lesznek.
Szeptember utolsó harmadába lépve az előrejelzések sajnos továbbra sem ígérnek országos megkönnyebbülést. A következő napokban jellemzően napos, gomolyfelhős idő várható, és bár elszórtan – a hét első felében északkeleten, később nyugaton és délen – kialakulhatnak kisebb záporok, ezek legfeljebb lokális enyhülést hoznak. Érdemi, áztató esőre a hónap végéig már aligha van kilátás.
A hőmérséklet ugyanakkor már visszaesik a korábbi hetek kora őszi hőségéhez képest. A nappali maximumok jellemzően 18 és 25 fok között alakulnak, az éjszakák pedig egyre csípősebbek lesznek. A fagyzugos, hidegre hajlamos helyeken tartósan 5 fok alatti minimumokkal is számolni kell, ami a talajfelszínre nézve további kihívásokat jelenthet, ha nem párosul csapadékkal.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása