Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részét idén is súlyos aszály sújtja, ami komoly gazdasági kihívások elé állítja a termelőket. A hőhullámok és a csapadékhiány következtében a növények kényszerérést mutatnak, a földek kiszáradtak, és a károk mértéke már most milliárdos nagyságrendű.
A HungaroMet kimutatása szerint július második felében az ország területének mintegy 89 százalékán regisztráltak aszályt, melyből 1,5 százalék súlyos, 59 százalék nagyfokú, 28 százalék pedig közepes mértékű volt. Kevesebb mint hét százaléknyi területen enyhe aszályt tapasztaltak, és csupán négy százalék maradt mentes a szárazságtól.
A gazdák mindennapi tapasztalatai is alátámasztják a riasztó adatokat; egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei állattartó és földműves arról számolt be, hogy már a téli takarmányt eteti a marháival. Tizenöt hektárról mindössze tíz bála takarmányt tudott betakarítani, míg egy másik területen a tavalyi háromszáz bálához képest idén csak 65-öt.
A növények gyökérzete is károsodhatott a tartós hőség miatt, így az esetleges későbbi eső már nem biztos, hogy segíteni tud. A gazdák körében felmerül az állatok eladásának szükségszerűsége, ami súlyos egzisztenciális problémát jelent.
A szakemberek az idei év egyik jellegzetességének a villámaszályt tartják, amikor a talajnedvesség néhány hét alatt kritikusan alacsony szintre csökken. Ezt a csapadékhiány, a hőhullámok és az erős párolgás együttes hatása okozza, különösen veszélyeztetve a virágzó és termést kötő növényeket, melyeknek nincs idejük alkalmazkodni a gyorsan romló körülményekhez.
Július végére az Alföld jelentős részén az elmúlt harminc napban még öt milliméter csapadék sem hullott, miközben május óta az ország döntő részén 70–140 milliméterrel kevesebb eső esett az átlagosnál. Ennek következtében a talaj felső egyméteres rétege kritikusan kiszáradt, nedvességtartalma sok helyen már a növények számára hasznosítható vízkészlet 30 százalékát sem éri el.
A jelenlegi helyzetet a 2022-es történelmi aszályhoz hasonlítják, amely súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban és vízhiányt idézett elő az országban. Akkor az őszi és nyári növények terméshozamai is jelentősen elmaradtak az átlagostól, és az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.
A 2022-es évben a kárral érintett mezőgazdasági területek nagysága megközelítette a 1,5 millió hektárt, szemben a 2021-es 360 ezer hektárral. A kárenyhítési kérelmek száma 2023-ban 105 ezer hektárra vonatkozott, míg 2024-re és 2025-re egyaránt 260 ezer hektárra nyújtottak be igényt.
A HungaroMet adatai szerint már 2022 első három hónapjában is kevés csapadék hullott, majd áprilisban enyhült a helyzet, de a meleg hiánya akadályozta a növények fejlődését. A csapadékos Medárd-időszak elmaradt, és júliusban a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet sújtó nagyfokú aszály, amely augusztus közepén érte el tetőfokát.
Az aszálykárok felmérése folyamatosan zajlik a biztosítóknál, országos összesítés még nem áll rendelkezésre, de már most rendkívül sok kárbejelentés érkezett. Jeney Attila, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője szerint a kárrendezési folyamatok jelenleg is tartanak, a végleges mérleg ősszel várható.
A Groupama Biztosító elsőként hozott nyilvánosságra részletes adatokat, melyek szerint már közel egymilliárd forintnyi aszálykár-kifizetésnél tartanak, ami gyorsabb ütemet jelent a korábbi éveknél. Összehasonlításképpen 2022-ben, a történelmi aszály idején július közepéig félmilliárd forint körüli összeget fizettek ki, az egész év során pedig hétmilliárd forintot.
Idén tavasszal is komoly szárazság sújtotta a gabonaféléket, a kukorica pedig továbbra is a leginkább érintett növénykultúra. A legtöbb kárbejelentés Hajdú-Biharból, Jász-Nagykun-Szolnokból és Békés vármegyéből érkezett, ahol egyes gazdaságokban az aszály önmagában több tízmillió forintos veszteséget okozott.
A Mabisz szakértői kiemelik, hogy a helyzet minden szereplőnek kihívásokat jelent, ezért az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztériummal is együttműködnek a gazdák támogatása érdekében. Kókai Gábor, a Groupama Biztosító mezőgazdasági ágazatvezetője javasolja a jövő évi biztosítások mielőbbi megkötését, különösen az őszi vetésű termények esetében, figyelembe véve a kora tavaszi szárazság növekvő kockázatát.
Az állami agrárkárenyhítési rendszer és a vis maior szabályok továbbra is kulcsszerepet játszanak a termelők kompenzálásában és a kötelezettségek alóli mentesítésben. A szaktárca részletes segédlettel egészítette ki az idei rendkívüli aszály miatt alkalmazandó vis maior tájékoztatót, gyakorlati példákon keresztül bemutatva az elektronikus bejelentés módját és a megfelelő hasznosítási kódok alkalmazását.
A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy hosszú távon sem a biztosítás, sem a kárenyhítés önmagában nem nyújt teljes megoldást a problémára. A talaj vízmegtartó képességének javítása, a táji vízvisszatartás, valamint az öntözési és termesztéstechnológiai fejlesztések elengedhetetlenek.
Ezen intézkedések nélkül a mostanihoz hasonló aszályos évek egyre nagyobb gazdasági veszteségeket okozhatnak a magyar mezőgazdaságban. A jövőben a tudomány és a szakma szereplőinek közös erőfeszítéseire van szükség a fenntartható megoldások megtalálásához.