Az elmúlt hónapok csapadékhiánya súlyos aszályhelyzetet idézett elő a Maros vízgyűjtő területén, különösen Arad megyében. A folyó mellékfolyói teljesen kiszáradtak, míg maga a Maros vízhozama a szokásos mennyiség töredékére esett vissza. Ez a kritikus állapot jelentős mezőgazdasági károkat okoz és komoly kihívások elé állítja a vízellátást a régióban.
A Maros Arad megyei szakaszán a vízhozam átlagosan a sokéves átlag harmadát sem éri el. A négy fő mérőponton, Soborsinnál, Lippánál, Aradnál és Nagylaknál is drasztikusan alacsony értékeket regisztráltak. Soborsinnál a szokásos vízmennyiség fele, Lippánál 26 százaléka, Aradnál 29 százaléka, Nagylaknál pedig 32 százaléka volt mérhető.
A folyó a magyar határ felé haladva sem mutat javulást; Makónál szeptember 1-jén mínusz 117 centiméteres vízállást rögzítettek. Ez az adat 2022-ben még rekord alacsonynak számított, de 2025 októberére mínusz 124 centiméterre süllyedt a folyó szintje, ami új negatív csúcsot jelentett. A román vízügyi szakemberek szerint a helyzet különösen aggasztó, mivel a Maros valamennyi mellékfolyója kiszáradt, így nincs utánpótlás a főfolyó számára.
A Maros vízszintjének tartós csökkenése egy hosszabb ideje tartó folyamat része, amely 2012 óta figyelhető meg. A kutatók szerint a folyó vízhozama is folyamatosan apad az elmúlt években. A jelenlegi súlyos helyzetet a hónapok óta tartó csapadékhiány idézte elő, ami a régióban általános szárazsághoz vezetett.
Fontos megjegyezni, hogy bár a helyzet kritikus, a Maros vízhozama még nem érte el a történelmi mélypontot. A valaha mért legalacsonyabb vízhozamot 1985 januárjában jegyezték fel, amikor másodpercenként mindössze 15,5 köbméter vizet szállított a folyó. Ez az adat rávilágít arra, hogy a jelenlegi állapot bár súlyos, korábban már tapasztaltak még extrémebb szárazságot a térségben.
A rendkívüli szárazság és a Maros alacsony vízállása jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban mind Románia, mind Magyarország területén. Arad megyében mintegy 1300 gazda jelentett kárt az őszi vetésekben, elsősorban a búzában. Összesen közel 79 359 hektárnyi terület érintett, ahol a felmérések szerint 30 és 70 százalék közötti a terméskiesés.
A tavaszi vetések esetében is súlyos volt a helyzet: korábbi jelentések szerint több mint 23 ezer hektáron 995 kárbejelentés érkezett Arad megyéből. Egyes kukorica- és napraforgótáblákon a kár elérte a 90 százalékot, sőt helyenként a teljes termésveszteséget is. A magyar oldalon, az Alföldön is hasonló volt a kép, ahol augusztus végére a kukorica és a napraforgó jelentős része elszáradt, komoly kihívások elé állítva a gazdálkodókat.
A megnövekedett vízfogyasztás és a tározók lassú utántöltődése miatt az Aradi Vízügyi Vállalat többszintű korlátozásokat vezetett be a vízellátásban. Tizenhat Arad megyei településen éjszakai vízkorlátozás van érvényben, ahol éjfél és hajnali négy óra között elzárják a vizet. Ez a lépés a tározók nyomásának és tartalékainak napközbeni helyreállítását célozza.
Néhány kritikus fekvésű településen, mint például Kiszenden, a helyzet még drámaibb. Itt a felszíni patakok teljes elapadása miatt a lakosok naponta mindössze két órán át jutnak vízhez a hálózatból. A helyi hatóságok emellett szigorúan szabályozzák a felszíni vizek kivételét is. A Maros menti gazdáknak korlátozták vagy megtiltották a folyóvíz közvetlen használatát öntözési célokra, ezzel is védve a minimális ökológiai vízmennyiséget.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása