Steve Eisman, a 2008-as pénzügyi válságot előrejelző befektető élesen bírálta a mesterséges intelligencia (MI) körüli apokaliptikus hangulatot, állítva, hogy az nem más, mint a nagy MI-fejlesztő cégek, mint az Anthropic és az OpenAI, tudatos stratégiája. A befektető szerint a félelemkeltés célja a piaci pozíció megerősítése és a számukra kedvező szabályozási környezet kialakítása.
Steve Eisman, akinek történetét a "Nagy dobás" című film is feldolgozta, a CNBC gazdasági hírtelevízió műsorában fejtette ki nézeteit. A befektető kategorikusan elutasítja az emberiség kihalásával fenyegető MI-forgatókönyveket, "teljes sületlenségnek" nevezve azokat. Eisman meggyőződése, hogy az MI-cégek szándékosan terjesztik a világvége-narratívákat, mivel ez egyértelműen az érdeküket szolgálja.
Állítása szerint a vállalatok egy mesterséges válságot próbálnak generálni, amely szabályozást von maga után. Reményeik szerint ezt a szabályozást úgy alakíthatják majd, hogy az kedvező piaci helyzetet teremtsen számukra, potenciálisan egy duopólium kialakulásával az MI-fejlesztések terén.
Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd jelentősen eltolódott. Korábban a munkák elvesztése, az adatközpontok energia- és vízigénye, valamint egy esetleges MI-lufi kipukkanása miatti gazdasági összeomlás aggasztotta a közvéleményt. Az utóbbi hetekben azonban a diskurzus egyre inkább apokaliptikus fordulatot vett, a vita középpontjába az került, hogy az MI képes lehet-e civilizációs összeomlást vagy akár az emberiség kihalását okozni.
Ezt a félelmet erősítették a hírek egymással koordináló, emberi beavatkozás nélkül rendszerekbe betörő MI-ügynökökről. Jacob Coxon, az OpenAI-nál és az Anthropicnál is dolgozó, majd felmondó fejlesztő állításai tovább fokozták a feszültséget, miszerint a mesterséges intelligencia akár pár éven belül elpusztíthatja az emberiséget. Ezt követően több, még a cégeknél dolgozó fejlesztő is 10 százalék esélyt adott arra, hogy az általuk fejlesztett technológia egy évtizeden belül végezhet mindenkivel. A nagy MI-fejlesztő cégek vezetői pedig nyilvánosan sürgették a fejlesztések összehangolt lassítását, ami sokakban reményt keltett az emberiség megmenekülésére.
Eisman szerint a félelemkeltés mögött gazdasági okok húzódnak. Úgy látja, az Anthropic és az OpenAI, valamint más hasonló cégek körül kezd fogyni a lendület. Az úgynevezett "tokenmaxxing" stratégia, amely arra ösztönözte a cégeket, hogy minél több MI-eszközt használjanak, kifulladni látszik. A felhasználó cégek egyre inkább odafigyelnek kiadásaikra, ami csökkenti a nagy fejlesztőcégek bevételeit.
A befektető rámutatott, hogy sok IT-cég korábban arra buzdította fejlesztőit, hogy minél több folyamatban alkalmazzák az MI-t, ami hatalmas tokenfelhasználáshoz vezetett, de nem feltétlenül növelte a hatékonyságot. Mivel az MI-használatért fizetni kell a fejlesztőcégeknek, ez a stratégia sok pénzt emésztett fel feleslegesen. Ennek következtében a cégek most korlátozásokat vezetnek be és jobban ellenőrzik az MI-használatot, például nyílt súlyú (open weight) modellek alkalmazásával.
Eisman szerint ez a változás nagy idegességet okoz az MI-cégek körében, hiszen ügyfeleik hirtelen elkezdtek odafigyelni a költségekre. A befektető úgy fogalmazott, hogy az Anthropic és az OpenAI üzlete körül nincs "várárok", azaz hiányzik egy biztonsági védőháló. Ha a pénz áramlása lelassul, az üzlet nagyon hamar összeomolhat. Egy ilyen "várárok" lehetne viszont egy kormányzati szabályozás, amelyet a cégek reményeik szerint saját bevonásukkal alakíthatnának ki, létrehozva egy számukra kedvező duopóliumot a piacon.
A befektető szerint mi sem szolgálna jobb indokul a szabályozásra, mint az a fenyegetés, hogy közös szabályok hiányában éveken belül mindannyian meghalunk. Eisman a műsorban azt is elmondta, hogy csökkentette az MI-befektetéseit. Érvelése szerint, ha az Anthropic és az OpenAI valóban aggódna termékeik veszélyessége miatt, akkor más lépéseket is tehetnének a hisztériakeltésen kívül.
Például leállíthatnák a pénzgyűjtést vagy elhalaszthatnák részvényeik tőzsdei bevezetését. Mivel ilyen lépésekről nem hallott, Eisman nem gondolja, hogy komolyan aggódnunk kellene az emberiség jövőjéért a mesterséges intelligencia miatt. Ehelyett a jelenlegi helyzetet egy jól megtervezett piaci manővernek tekinti.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása