{ "cim": "Világgazdasági átrendeződés: Az USA és Kína konfliktusa, Magyarország szerepe", "bevezeto": "György László elemzése szerint az amerikai-kínai gazdasági szembenállás új szakaszba lépett, vámok helyett exporttilalmakkal és szankciókkal. Ez a globális átrendeződés jelentős kihívásokat és lehetőségeket tartogat egy exportfüggő országnak, mint Magyarország.", "cikk_html": "György László egyetemi docens, volt kormánybiztos átfogó elemzésben mutatta be az Egyesült Államok és Kína közötti világgazdasági konfliktus elmélyülését.
A szakember szerint a szembenállás jellege alapvetően megváltozott, új eszközökkel zajlik a nagyhatalmak közötti küzdelem. Ez a globális átrendeződés jelentős kihívásokat és lehetőségeket tartogat egy exportfüggő országnak, mint Magyarország.Mi történt?Az amerikai-kínai konfliktus korábbi, vámokra épülő szakaszát felváltották az exporttilalmak, az eredetszabályok és a másodlagos szankciók.
Az Egyesült Államok nemcsak saját vállalatait kötelezi a korlátozások betartására, hanem harmadik országok cégeit is büntetheti, amennyiben amerikai technológiát használnak, dollárban kereskednek vagy amerikai partnerekkel működnek együtt. Ez a kiterjesztett joghatóság célja, hogy megakadályozza a szankciók harmadik országokon keresztüli kijátszását.Kína válaszul saját ellen-szankciós rendszert épít ki, amely két rendeletre támaszkodik, és egy készülő törvénnyel felhatalmazhatja ügyészségeit külföldi szereplők elleni eljárásokra.
Peking korábban diplomáciai nyilatkozatokkal vagy informális lépésekkel reagált, most azonban intézményesített, bíróság előtt is kikényszeríthető jogi keretet hoz létre.HáttérAz elemzés szerint a konfliktus nem korlátozódik kizárólag az Egyesült Államok és Kína viszonyára, hanem az európai vállalatok is közvetlenül érintetté válnak. Példaként említhető, hogy Peking megtiltotta kínai szervezeteknek az EU Nuctech céggel szembeni vizsgálatának segítését, ezzel jogellenes beavatkozásnak minősítve egy európai szabályozási eljárást.
Ez a precedens azt jelzi, hogy a kínai hatóságok az ellátási láncok átvilágításához szükséges adatgyűjtést akár biztonsági kockázatként is értékelhetik.A jogi eszközök mellett Kína ereje abban rejlik, hogy számos kritikus nyersanyag és technológia feldolgozásában vezető világpiaci pozíciót szerzett, jelentősen növelve az exportkorlátozások számát. A ritkaföldfémek, gallium, germánium, grafit és akkumulátor-alapanyagok kivitelének korlátozása közvetlenül érinti a nyugati autó-, hadi- és félvezetőipart.
Az Egyesült Államok a pénzügyi rendszert, a dollárt és a csúcstechnológiákat használja geopolitikai fegyverként, míg Kína az ipari kapacitását és a kritikus nyersanyagokat.Miért fontos?A világgazdaság nem egyetlen, éles amerikai-kínai szakadás felé halad, hanem részleges feldarabolódás felé, ahol a 21. századi gazdasági szuverenitást egyre inkább a saját technológia, finanszírozás, adatok, nyersanyagok és önálló ellátási láncok megléte határozza meg.
A kis, nyitott országok, mint Magyarország, ezekkel az elemekkel nem rendelkezhetnek maradéktalanul, ezért a reziliencia, vagyis az alkalmazkodó- és ellenálló képesség erősítésére kell törekedniük. Ez magában foglalja az élelmiszer- és vízbiztonságot, az energiaellátás diverzifikálását, valamint a stratégiai termelési képességek fenntartását.A konnektivitás nem semlegességet jelent, hanem azt, hogy egy ország egyik meghatározó világgazdasági rendszertől sem hagyja önként elvágni magát.
György László szerint az előző kormányzat konnektivitási stratégiája, amelyet az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is elfogadott vagy támogatott, míg az Európai Unió intézményei kockázatként kezelték, hozzájárulhatott a 2026-os választások mögötti mélyebb kérdésekhez. Érdekes módon, míg a nyugat-európai politikusok rossz szemmel nézték ezt a stratégiát, a Magyarországon működő nyugat-európai cégek kifejezetten kérték azt.KitekintésAmi az előző kormány bukásához hozzájárult, az a jelenlegi kormány sikerének alapja lehet.
Magyarország a kínai működőtőke kiemelt európai célpontjává vált, 2025-ben 3,9 milliárd eurónyi kínai befektetéssel Európa első számú célországaként. Ez egy tízmilli
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása