A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a Semmelweis Egyetem rektorának fia résztulajdonában álló KinaviX Kft. állami támogatási ügyében. A cég egyedi miniszteri döntések alapján mintegy 600 millió forintot nyert el egy projektre, amelyet később az újonnan felállt szaktárca szakmailag indokolatlannak minősített. Az ügyben súlyos összeférhetetlenségi kérdések is felmerültek Merkely Béla rektor érintettsége miatt, melyet a Telex hozott nyilvánosságra.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya egy ügyészségi feljelentést követően kezdett vizsgálódni a "Digitális avatárok" elnevezésű projekt finanszírozásával kapcsolatban. A KinaviX Kft. és a Semmelweis Egyetem érdekeltségébe tartozó fejlesztés három egymást követő évben – 2024-ben, 2025-ben és 2026 tavaszán – összesen közel 599 millió forint egyedi támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Az utolsó, piacra lépést segítő forrást az akkori miniszter, Hankó Balázs ítélte meg nem sokkal az idei áprilisi választások előtt.
A választásokat követően megalakult Tudományos és Technológiai Minisztérium átvilágította a korábbi egyedi támogatásokat, és a KinaviX projektjét szakmailag indokolatlannak, valamint aggályosnak találta. Mivel a támogatási összeget a felülvizsgálat lezárása előtt már kifizették, a tárcának nem volt lehetősége a visszavonására. A minisztérium jogi munkacsoportja jelenleg is vizsgálja a lehetséges jogi lépéseket az aggályos kifizetésekkel kapcsolatban, keresve a jogi felelősségre vonás lehetőségeit.
A KinaviX Kft. 2025-ben alakult, és a kezdetektől fogva tulajdonos Merkely Gergő, a Semmelweis Egyetem rektorának fia. Érdekesség, hogy kezdetben maga Merkely Béla rektor is szerepelt a cég tulajdonosai között, majd üzletrészét 2025 őszén egy egyetemi tulajdonú társaság vette át. Ennek a társaságnak az igazgatótanácsi elnöke szintén Merkely Béla, ami bonyolult összefonódást eredményez. Ez a helyzet azért visszás, mert a vállalkozás és az egyetem már abban az időszakban is konzorciumban nyert állami támogatást, amikor a rektor még közvetlen tulajdonosként volt jelen a cégben.
Merkely Béla, mint az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, szigorú összeférhetetlenségi és bejelentési kötelezettségek hatálya alá tartozott. Fia tulajdonrésze jelentősen meghaladta a bejelentésköteles küszöbértéket, ennek ellenére a hivatalos bejelentés elmaradt. Az alapítvány csak idén júliusban, újságírói megkeresést követően tett közzé egy határozatot, amelyben megtiltotta a rektornak a céget érintő jövőbeli döntésekben való részvételt. A dokumentum ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy az összeférhetetlen állapot már több mint egy éve fennállt, és a korábbi döntésekre nem tért ki.
Az ügy rávilágít az állami támogatások odaítélésének átláthatóságára és a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére, különösen az egyedi miniszteri döntések esetében. A minisztérium utólagos szakmai minősítése, miszerint a projekt indokolatlan és aggályos volt, felveti a kérdést a korábbi döntéshozatali mechanizmusok megalapozottságáról és a szakmai kontroll hiányáról. Különösen jelentős az összeférhetetlenségi aggályok súlya, amelyek a rektor és fia üzleti érdekeltségei, valamint az egyetem közötti kapcsolatból fakadnak, és potenciálisan befolyásolhatták a támogatási döntéseket.
A hivatalos bejelentési kötelezettség elmulasztása és az alapítvány késedelmes reagálása újságírói megkeresésre további kérdéseket vet fel az intézményi integritással kapcsolatban. Bár Merkely Béla később úgy nyilatkozott, hogy önként távol maradt a döntéshozataltól az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, nem tisztázta azt az időszakot, amikor az általa vezetett egyetem és a saját résztulajdonában lévő vállalkozás közösen jutott jelentős állami forrásokhoz. Ez a helyzet potenciálisan alááshatja a közbizalmat az állami támogatási rendszerek és a felsőoktatási intézmények integritása iránt, és felhívja a figyelmet a transzparencia hiányára.
A rendőrségi nyomozás hűtlen kezelés gyanújával zajlik, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vezeti, melynek célja a feltételezett jogsértések tisztázása. A Tudományos és Technológiai Minisztérium jogi munkacsoportja továbbra is vizsgálja a lehetséges jogi lépéseket az aggályos kifizetésekkel kapcsolatban, mivel a támogatás visszavonására már nem volt lehetőség. Az ügy kimenetele meghatározó lehet a hasonló állami támogatási és összeférhetetlenségi esetek jövőbeli kezelésében, precedenst teremtve a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében.
A vizsgálatok fényt deríthetnek arra, hogy történt-e jogsértés az állami források odaítélése és felhasználása során, valamint az összeférhetetlenségi szabályok betartása tekintetében. Az ügy felhívja a figyelmet a transzparencia és az elszámoltathatóság fontosságára a közpénzek kezelésében, különösen olyan esetekben, ahol családi és intézményi érdekek keresztezik egymást. A nyilvánosság és a média szerepe is kiemelkedő, hiszen az újságírói megkeresések vezettek az alapítványi határozat közzétételéhez és az ügy szélesebb körű feltárásához, elősegítve a felelősségre vonást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása