A Scope Ratings hitelminősítő friss jelentésében megerősítette Magyarország BBB besorolását, pozitív kilátással. Ez a döntés elsősorban az Európai Unióval való megállapodások révén felszabaduló forrásoknak és az intézményi környezet javulásának köszönhető. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet a magas államadósságra és a jelentős kamatterhekre, melyek továbbra is komoly kihívást jelentenek, miközben az idei évre 1,8, jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A Scope Ratings értékelése szerint a közelmúltban hivatalba lépett kormány aktívan dolgozott a jogszabályi és intézményi változtatásokon, amelyek elengedhetetlenek a felfüggesztett uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. Ennek eredményeként a helyreállítási alapból származó 10 milliárd euró felszabadítása már megtörtént, melynek folyósítását decemberre prognosztizálják.
Ezen felül a hitelminősítő további 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadulására számít, amelynek jóváhagyása az Európai Tanács döntésétől függ. Ez a két összeg együttesen a 2025-ös bruttó hazai termék (GDP) mintegy 6,5 százalékát teszi ki, ami jelentősen hozzájárulhat a költségvetési stabilitás, a gazdasági növekedés és a külső finanszírozási kilátások javulásához.
A pozitív kilátás azt jelzi, hogy a Scope Ratings a felminősítés irányába mutató tényezőket látja dominánsabbnak a rövid- és középtávon. Ehhez a költségvetési konszolidáció további előrehaladása, az intézményi javulások tartós jellege, valamint egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai környezet kialakítása szükséges. Az uniós források folyamatos beérkezése szintén kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban.
A hitelminősítő kiemeli, hogy az euróövezeti csatlakozási törekvésekkel összhangban lévő költségvetési javulás is hozzájárulhatna a felminősítési esélyek növeléséhez. A Scope Ratings várakozásai szerint a gazdasági növekedés a 2025-ös 0,7 százalékos bővülés után 2026-ban 1,8, 2027-ben pedig 2,2 százalékra gyorsulhat.
A gazdasági növekedés fő hajtóerejét mindkét évben a fogyasztás jelenti majd, ami a háztartások vásárlóerejének erősödésére utal. Emellett az uniós forrásokból megvalósuló beruházások és a jelentős külföldi kapacitásbővítések is támogathatják a gazdaságot. Ezek a beruházások hozzájárulhatnak a termelékenység növeléséhez és új munkahelyek teremtéséhez.
Azonban a Scope Ratings felhívja a figyelmet a külső környezetből eredő potenciális veszélyekre. Az energiaellátási zavarok és a tartósan magas energiaárak közvetlenül fékezhetik a magyar gazdaságot, növelve a termelési költségeket és csökkentve a versenyképességet. Ezenkívül a fontos exportpiacok, különösen Németország gazdasági teljesítményének romlása negatívan befolyásolhatja a magyar exportot.
A drágább energiaimport miatt a folyó fizetési mérleg tavalyi, GDP-arányosan 1,7 százalékos többlete idén jelentősen csökkenhet. A jövő évtől kezdődően a Scope Ratings nagyjából egyensúlyban lévő külső mérleggel számol, ami a gazdaság külső sérülékenységének mérséklődését jelezheti. Ez a stabilitás alapvető fontosságú a befektetői bizalom fenntartásához.
A kedvezőbb intézményi kilátások ellenére a költségvetés helyzete továbbra is korlátozó tényező marad a hitelminősítés szempontjából. A Scope alapforgatókönyve szerint a GDP-arányos államadósság a 2025-ös 74,4 százalékról idén 77,8, jövőre 78,6 százalékra emelkedik, és 2031-re elérheti a 80,9 százalékot. Ez a növekvő adósságpálya jelentős terhet ró a költségvetésre, különösen a nettó kamatkiadások tekintetében, amelyek 2026-ban a GDP 3,8 százalékát is kitehetik.
A finanszírozás szerkezete azonban bizonyos védelmet nyújt. A jelentős belföldi befektetői bázis és a lakossági állampapírprogram mérsékli a külső forrásoktól való függést, csökkentve a külső sokkokra való érzékenységet. Ugyanakkor a devizaadósság mintegy 30 százalékos aránya továbbra is magasnak számít, ami árfolyamkockázatot hordoz magában.
A bankrendszert a Scope Ratings tőkeerősnek, likvidnek és ellenálló jövedelmezőségűnek értékeli, ami stabil hátteret biztosít a gazdaságnak. A besorolás romlására azonban veszélyt jelentene a növekedési kilátások jelentős romlása, a költségvetési helyzet tartós gyengülése, vagy a külső egyensúly és a tartalékmegfelelés számottevő romlása. Ezek a tényezők folyamatos figyelmet és körültekintő gazdaságpolitikát igényelnek a jövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása