A román kormány rendkívüli intézkedésekkel igyekszik biztosítani a cernavodai atomerőmű hűtővíz-ellátását, miután a Duna vízszintje évtizedek óta nem látott mélységbe süllyedt. A Bloomberg jelentése szerint a folyó kritikus állapotba került, ami közvetlenül veszélyezteti az atomerőmű biztonságos működését.
A Duna alacsony vízállása miatt az erőmű két reaktorát is le kellett állítani. Az első blokk leállítása július végén, pontosabban július 28-án történt, míg a második blokkot augusztus elején, augusztus 13-án kellett üzemen kívül helyezni az elégtelen hűtővíz-vételezés miatt. A cernavodai atomerőmű, amely kanadai Candu technológiával épült, Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát biztosítja, így leállása jelentős hatással van az ország energiaellátására.
A román hatóságok sürgősségi kotrási munkálatokat végeznek az atomerőmű közelében, hogy javítsák a vízellátást. Ezzel párhuzamosan egy terelőműtárgy felépítését is tervezik, amelynek célja, hogy több vizet irányítson az erőművet kiszolgáló csatornába. A katasztrófavédelmi szervek nagy teljesítményű szivattyúkat helyeztek készenlétbe, hogy szükség esetén fenntarthassák a megfelelő vízszintet a hűtővíz-vételezési pontnál. A munkálatokba a védelmi minisztérium szakemberei, köztük topográfiai szakértők és katonai búvárok is bekapcsolódtak, akik topobatimetriai és geodéziai méréseket végeznek a víz alatti beavatkozások előkészítéséhez.
A jelenlegi intézkedések mellett korábban már több rendkívüli módszert is bevetettek a vízszint javítására. Augusztus elején például felrobbantottak egy sziklát a Duna medrében, az úgynevezett Parjoaia-sziklát, 180 kilogramm robbanóanyag felhasználásával, hogy megváltoztassák a víz áramlását és több vizet tereljenek az Öreg-Dunába. Emellett kővel megrakott uszályokat is elsüllyesztettek hasonló céllal. Ezek az intézkedések ideiglenesen meghosszabbították az erőmű működési idejét, de a Duna vízszintje tovább apadt.
A Duna vízszintje Cernavodánál szerdán elérte a kritikus mínusz 233 centiméteres értéket, majd csütörtökig további egy centiméterrel apadt. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek, és a hatóságok további apadásra számítanak. A román kormány július 31-én készenléti állapotot hirdetett a rendkívüli szárazság, a Duna példátlanul alacsony vízszintje és az energiahiány miatt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot a válsághelyzetről, és felmentést kért széntüzelésű hőerőművei üzemben tartására, amelyeket eredetileg augusztus 31-ig le kellett volna állítaniuk.
A vízellátás javítása érdekében az ország legnagyobb vízerőmű-üzemeltetője, a Hidroelectrica is hozzájárul a Duna vízhozamának növeléséhez. Öt napon keresztül, másodpercenként átlagosan 50 köbméter vizet engednek le az Olt folyó víztározóiból. A kormány közlése szerint a leeresztett többletvizet egyúttal villamosenergia-termelésre is felhasználják, így az intézkedés kettős célt szolgál: növeli a Duna vízhozamát és hozzájárul az energiatermeléshez. Emellett a Duna–Fekete-tenger-csatorna vizét is operatív tartalékká nyilvánították, és szükség esetén onnan is engedhetnek vizet az atomerőmű kérésére. A vízelterelési munkálatokra a román kormány 12,1 millió lejt különített el tartalékalapjából.
Az Európa nagy folyóin – köztük a Dunán – tapasztalható, évtizedek óta nem látott alacsony vízállás komoly fennakadásokat okoz a hajóforgalomban is. A rendkívüli szárazság több országot is arra kényszerített, hogy leállítsa atomerőműveit vagy csökkentse azok kapacitását, ami az energiaárak emelkedéséhez vezetett. A szomszédos Bulgária például nemrég jelentette be, hogy az ország történetében először kénytelen visszafogni a kozloduji atomerőmű teljesítményét a hasonló problémák miatt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása