A rendvédelmi és belügyi szektorban dolgozók körében jelentős a türelmetlenség, mivel a kormánytól már 2026-ban elvárták volna a bérrendezésüket célzó intézkedéseket. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy a tárcától konkrét lépéseket várnak a helyzet javítására, reagálva a belügyminiszter legutóbbi nyilatkozatára.
Ugyanakkor biztatónak ítélik a miniszter Kossuth Rádióban tett kijelentését, miszerint a 2027-es költségvetés tárgyalásai során sor kerül a belügyi dolgozók bérrendezésére. Pozitív fejleményként értékelik azt is, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szemben sokkal intenzívebbé vált a párbeszéd a Belügyminisztérium és a munkavállalókat képviselő érdekképviseletek között.
Kucsera Miklós, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának elnöke, valamint a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének főtitkára szerint az állomány türelmetlensége abból fakad, hogy a választási kampányban tett ígéretek alapján már 2026-ban előrelépést vártak a bérrendezés terén. Kiemelte, hogy a hangulat szempontjából ez rendkívül fontos lenne, és nagy figyelemmel várják a 2027-es költségvetés rájuk vonatkozó számait, mivel egyelőre sem számokat, sem tervezeteket, sőt koncepciót sem ismernek.
Kucsera Miklós bizakodásra okot adónak nevezte a munkavállalói képviseletekkel folytatott párbeszéd intenzitását. Felidézte, hogy míg korábban másfél évtized alatt mindössze egyszer találkoztak hivatalosan a belügyminiszterrel, addig az elmúlt száz napban már kétszer, a rendészeti államtitkárral pedig rendszeres a kapcsolat. Hozzátette, hogy egy új együttműködési megállapodás megkötése is folyamatban van a tárca és a szakszervezetek között.
Powell Pál, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szintén úgy vélekedett, hogy jobb lett volna, ha már idén sor kerül valamilyen béremelésre, különösen a rendvédelmi igazgatási dolgozók körében. Ők ugyanis majdnem ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásosok, de nem részesültek a korábbi kormány által juttatott fegyverpénzből sem. Powell Pál felidézte a belügyminiszter ígéretét a 2008 óta változatlan illetményalap emelésére, remélve annak megvalósulását, mivel a munkavállalók alulfizetettek. Emellett szükségesnek tartja a nyugdíjrendszer felülvizsgálatát és egy új életpályamodell bevezetését is.
Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára megerősítette, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén azonnali, még 2026-ban megvalósuló béremelést kértek a belügyminisztertől. Bár ez egyelőre nem valósult meg, örvendetesnek tartják, hogy 2027 januárjától sor kerülhet a bérrendezésre. Különösen fontosnak ítéli a 2008 óta változatlan köztisztviselői illetményalap emelését, mivel a rendőrök fizetése ehhez az alapegységhez kötődik. Szükségesnek tartja továbbá a bérpótlékok emelését, valamint a települési pótlék és a lakhatási támogatás költségvetési forrásainak biztosítását, amelyek eddig is léteztek, de forráshiány miatt nem működtek megfelelően. A lakhatást támogató pótlékok bővítésére különösen a fővárosi és a Pest vármegyei rendőrhiány enyhítése érdekében lenne szükség.
Tóth Zoltán, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke és szóvivője elmondta, hogy bár ők sem elégedettek a kormány eddigi intézkedéseivel, az ígéretek hatására visszább engedtek a korábban tervezett sztrájkra vonatkozó elképzeléseikből. A munkavállalók annyira kiéhezettek, hogy bármilyen, a helyzetük javítását célzó folyamat elindulását pozitívan értékelnék. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha az elmúlt 16 évhez hasonlóan ismét meg nem valósuló ígéreteket kapnak, azt már nem fogják eltűrni. Szerinte a belügyminiszter ígéretei csupán tűzoltásként értelmezhetők, és sem külön-külön, sem együttesen nem oldják meg a rendvédelem helyzetét.
A rendvédelmi dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos elvárásai a választási kampányban tett ígéretekre vezethetők vissza, amelyek a 2026-os évre vetítettek előre előrelépést. A szakszervezetek kiemelték, hogy az illetményalap 2008 óta változatlan, ami jelentősen hozzájárul a munkavállalók alulfizetettségéhez és a létszámhiányhoz. Ez a hosszú távú stagnálás a rendvédelmi igazgatási dolgozókat is hátrányosan érinti, akik korábban nem részesültek a hivatásosoknak juttatott fegyverpénzből.
A korábbi években a Belügyminisztérium és a szakszervezetek közötti kommunikáció rendkívül ritka volt, ami gátolta az érdekegyeztetést és a problémák hatékony kezelését. Emellett az előző kormányzat valamilyen okból nem támogatta a leszerelő belügyi dolgozók „visszaszerelését”, ami tovább súlyosbította a létszámhiányt. A szakszervezetek szerint az elmúlt 16 évben számos ígéret hangzott el, amelyek nem valósultak meg, és korábban a rendőrségi létszámhiány problémáját is eltussolták, 90 százalékos feltöltöttségről beszélve, miközben valójában jelentős hiány volt.
A rendvédelmi dolgozók alulfinanszírozottsága és a jelentős létszámhiány komoly kihívást jelent a közbiztonság és a rendvédelem hatékony működése szempontjából. A szakszervezetek szerint a probléma megoldásához nem elegendőek az 5-10 százalékos béremelések, hanem jelentős mértékű javadalmazás-növelésre van szükség a motiváció fenntartásához és az állomány megtartásához. A lakhatási támogatások bővítése, különösen a fővárosi és Pest vármegyei régiókban, kulcsfontosságú lehet a rendőrhiány enyhítésében.
A belügyminiszter ígéretei, bár enyhíthetik a pillanatnyi feszültséget, Tóth Zoltán szerint nem oldják meg a rendvédelem strukturális problémáit. A helyzet rendezéséhez sokkal összetettebb, szemléletváltást igénylő reformokra van szükség, amelyek túlmutatnak a puszta pénzkérdésen. A dolgozók bizalmának visszaszerzése és a valós problémák nyílt kezelése alapvető fontosságú a rendszer hosszú távú stabilitásához.
A szakszervezetek most a 2027-es költségvetés tárgyalásait várják nagy figyelemmel, remélve, hogy konkrét számok és tervek is napvilágot látnak. Bár a türelmetlenség továbbra is fennáll, a munkavállalói képviseletek támogatásukról biztosították a tárcát és a minisztert az együttműködés során. Azonban egyértelművé tették, hogy ha az ígéretek ismét nem valósulnak meg, a dolgozók nem fogják eltűrni a helyzetet.
A jövőbeni lépések között szerepel a nyugdíjrendszer felülvizsgálata és egy új életpályamodell bevezetése is, amelyek hozzájárulhatnak a rendvédelmi pálya vonzerejének növeléséhez. A korábban leszerelt belügyi dolgozók „visszaszerelése” szintén pozitív iránynak tűnik a létszámhiány enyhítésére. A párbeszéd intenzitásának fenntartása és a konkrét eredmények elérése kulcsfontosságú lesz a rendvédelmi szektor stabilitásának és a dolgozók elégedettségének biztosításához.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása