A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította azt a vesztegetés miatti feljelentést, amelyet Tényi István tett Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter ellen. A feljelentés Szijjártó Péternek a kínai BYD autógyártónál betöltött új, globális vezetői pozíciójával volt kapcsolatos, és az Index értesülései szerint a rendőrség végleges döntést hozott az ügyben.
Az ügy még július közepén vette kezdetét, amikor a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen nyújtották be az eredeti feljelentést. Az ügyészség azonban hatáskör hiányában áttette az aktát a fővárosi rendőrséghez, amely ezt követően vizsgálta meg az állításokat. A BRFK határozata egyértelműen kimondja, hogy a rendelkezésre álló adatok és információk alapján nem merült fel olyan körülmény, amely indokolttá tette volna egy nyomozás elrendelését. Ez a döntés azt jelenti, hogy a rendőrség nem talált elegendő bizonyítékot vagy gyanút arra vonatkozóan, hogy bűncselekmény történt volna a volt miniszter új pozíciójával kapcsolatban.
Bár a büntetőjogi eljárás ezzel a rendőrségi döntéssel lezárult, Szijjártó Péternek továbbra is vizsgálatokkal kell szembenéznie. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága ugyanis jelenleg is aktívan értékeli a kínai óriásvállalatnál vállalt globális vezetői tisztség esetleges nemzetbiztonsági kockázatait. Ez a parlamenti vizsgálat egy másik szempontból közelíti meg az ügyet, nem a büntetőjogi felelősséget, hanem a nemzetbiztonsági érdekek lehetséges sérelmét vizsgálja. A bizottság feladata annak felmérése, hogy egy korábbi magas rangú kormányzati tisztségviselő, aki hozzáférhetett érzékeny információkhoz, egy külföldi, különösen egy kínai vállalatnál betöltött vezetői pozíciója milyen potenciális veszélyeket rejthet Magyarország biztonsága és stratégiai érdekei szempontjából.
Az eset kapcsán korábban Magyar Péter miniszterelnök is élesen bírálta a volt minisztert. A kormányfő egy júliusi tájékoztatón fejezte ki aggodalmát és nemtetszését, hangsúlyozva az ügy etikai és politikai súlyát. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Szijjártó Péter kinevezése egyértelműen és "túl nyilvánosan" hálálja meg azt az állami segítséget, amelyet még hivatalban lévő miniszterként nyújtott a BYD szegedi beruházásához. Ez a miniszterelnöki nyilatkozat azt sugallja, hogy a kinevezés nem csupán egy karrierlépés, hanem potenciálisan egyfajta ellentételezés lehetett a korábbi állami támogatásért, ami felveti az összeférhetetlenség és az etikai normák betartásának kérdését a legmagasabb politikai szinteken.
Az ügy folyományaként a kormányfő már a nyár folyamán bejelentette az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását. Ez a lépés azt jelzi, hogy a kormányzat komolyan veszi a felmerült aggályokat, és jogi úton kívánja megelőzni a hasonló helyzeteket a jövőben. A szigorítások célja, hogy a magas szintű politikai tisztségek és a globális nagyvállalati pozíciók közötti átjárás jogi akadályokba ütközzön. Ezzel a jogszabályi változtatással a kormány meg kívánja erősíteni a közbizalmat és biztosítani kívánja, hogy a volt politikusok ne élhessenek vissza korábbi pozíciójukból fakadó befolyásukkal vagy információikkal magáncégek javára. Az új szabályok várhatóan szigorúbb korlátozásokat vezetnek be azokra a volt tisztségviselőkre nézve, akik magánszektorban kívánnak elhelyezkedni, különösen olyan vállalatoknál, amelyekkel hivatali idejük alatt kapcsolatban álltak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása