Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter a IX. Magyar Közlekedési Konferencia nyitóelőadásában vázolta fel a magyar közlekedéspolitika közelgő, alapvető változásait. A minisztérium, amely nemrégiben önállóvá vált, a politikai irányítás helyett a szigorúan szakmai alapokra helyezte az ágazat vezetését. Ennek keretében átvilágították a korábban megkötött szerződéseket és az örökölt beruházásokat, amelyek eredményeként egy új stratégia körvonalazódik.
A legfontosabb irányváltás, hogy a kormány a jövőben az új autópályák építése helyett a meglévő, sok esetben kritikus állapotú úthálózat és a hidak felújítására koncentrál. Ez a megközelítés a fenntarthatóságot és a meglévő infrastruktúra megóvását helyezi előtérbe.
Gyorsforgalmi utak üzemeltetésének visszavétele
A miniszter bejelentette, hogy 2027 tavaszán, pontosabban április 1-jétől az állam visszaveszi a gyorsforgalmi utak üzemeltetését a koncessziós partnerektől. Ez a lépés az MKIF autópálya-koncessziós szerződésének fokozatos lezárását jelenti, amelyet az Európai Bizottság korábban jogsértőnek ítélt. A megállapodás értelmében a magánszereplők az első évektől kezdve pénzt vettek ki a rendszerből, miközben az állam előfinanszírozta őket. Az üzemeltetést a Magyar Közút veszi át, ami Vitézy Dávid szerint a jelenlegi szolgáltatási díjak töredékébe fog kerülni az adófizetőknek.
KRESZ-módosítások és vasútfejlesztés
A közlekedésbiztonság javítása érdekében minden eddiginél szigorúbb KRESZ-módosítások várhatók. Emellett soha nem látott mértékű, több ezer milliárd forintos vasútfejlesztési program indul. A kormány 3550 milliárd forintnyi kötelezettségvállalási engedéllyel rendelkezik a vasút fejlesztésére, hangsúlyozva a források megfelelő hasznosításának fontosságát.
A vasútfejlesztési ágazatban is tisztulás várható. Vitézy Dávid utalt arra, hogy a Déli Körvasút beruházás kivitelezőjével, a V-híddal a kormány szerződést bontott, súlyos szabálytalanságokra hivatkozva. A miniszter kiemelte, hogy a jövőben valós versenyre és minőségi munkára van szükség az iparágban, és a közbeszerzéseknél az utasok kényelmét, a minőséget és az esztétikai szempontokat kell szem előtt tartani.
Úthálózat és géppark korszerűsítése
A minisztérium felülvizsgálta a korábbi, gyakran túlzó megaprojekteket is. Az M1-es autópálya bővítése például a szerződések rendezett lezárása után állami keretek között folytatódik. A 451 milliárd forintos mohácsi híd építése már olyan fázisban van, ahol a túlméretezett műszaki tartalom racionálisan már nem változtatható meg.
Az országos közúthálózat korszerűsítéséhez jelentős forrásnövelésre van szükség. Vitézy Dávid rámutatott, hogy az idei évben mindössze 20 milliárd forint állt rendelkezésre országos szinten a felújítási feladatokra, ami nem elegendő. A biztonságos infrastruktúra biztosítása érdekében a jövőben érdemben emelni kell az erre fordított összeget.
A Magyar Közút gépparkjának megújítása is kiemelt feladat. A tárcavezető tájékoztatása szerint új, korszerű munkagépek állnak szolgálatba, amelyek a régi, drágán üzemeltethető járműveket váltják fel. Egy közel 12 millió eurós program keretében 24 új járművet szereznek be, köztük többfunkciós Mercedes-Benz Arocs tehergépkocsikat, amelyek hóekével és sószóróval is fel vannak szerelve, így egész évben hatékonyan használhatók a fenntartási feladatok ellátására. Ez a fejlesztés növeli a közútkezelő kapacitását és hozzájárul a közutak állapotának javításához.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása