Rendkívüli állománygyűlést tartanak a Pénzügyminisztériumban a jövő hét elején, melynek kapcsán a Világgazdaság információi szerint tömeges létszámleépítésre kerülhet sor a tárcánál. Az értesülések szerint a bejelentés hétfőn várható, és a minisztérium dolgozói körében bizonytalanságot okozhat a kialakult helyzet.
A Világgazdaság több kérdéssel is megkereste a Pénzügyminisztériumot az állománygyűlés okával, a létszámcsökkentés esetleges mértékével, az érintettek számával, az elbocsátások kezdetének időpontjával és a lépés szükségességével kapcsolatban. A szaktárca azonban nem erősítette meg a lap értesüléseit, ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy az elbocsátások egy más ütemezés szerint valósulhatnak meg. Ez a válasz arra utalhat, hogy a minisztérium vizsgálja a lehetőségeket, vagy már konkrét tervekkel rendelkezik, de azok részletei még nem nyilvánosak.
A Világgazdaság értesülései szerint a tervezett leépítés akár az állomány 20-25 százalékát is érintheti. Fontos megjegyezni, hogy ez a csökkentés nem általánosan vonatkozna minden dolgozóra, hanem elsősorban bizonyos szakterületeken, kiemelten a költségvetési területen hajtanák végre. Ez a célzott megközelítés arra utalhat, hogy a minisztérium a hatékonyság növelése és a kiadások optimalizálása érdekében vizsgálja felül a belső struktúráját és a feladatköröket. Az sem kizárható, hogy a létszámcsökkentés célja részben „helycsinálás” az újonnan érkező munkatársak számára, ami egy szervezeti átalakításra utalhat. Amennyiben azonban a leépítés a kormány által meghirdetett 300 milliárd forintos megszorítási csomag részét képezi, akkor rövid távon nem várható a megüresedő pozíciók újbóli betöltése, ami tartósabb létszámcsökkentést eredményezne.
A Pénzügyminisztériumban zajló események szorosan kapcsolódnak a kormány szélesebb körű gazdaságpolitikájához és a költségvetési konszolidációra irányuló törekvéseihez. Kármán András pénzügyminiszter korábban már benyújtotta a 2026-os költségvetés módosításának tervezetét a Parlament elé. A miniszter állítása szerint az előző kormány „hiteltelen költségvetési politikája” és a várt „repülőrajt” elmaradása miatt az idei gazdasági növekedés a tervezettnek még a felét sem érte el. Ennek ellenére a hiányt sikerült 8,3 százalékról 7,5 százalékra csökkenteni, ami bizonyos mértékű javulást jelent a költségvetési egyensúlyban.
Kármán András hangsúlyozta, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a kormány részéről, mivel a hiánycél elszállását több tényező is előidézte. Ezek között említette a kampánykiadásokat, az állam számára előnytelen szerződéseket, valamint a „pazarló költekezést”. Ezek a tényezők együttesen vezettek ahhoz, hogy a költségvetési helyzet kritikusabbá vált, és sürgős beavatkozást igényel.
A Tisza-kormány már korábban is tett lépéseket a költségvetési hiány kezelésére, mintegy 400 milliárd forint értékben hajtott végre hiányjavító intézkedéseket. Kármán András ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek az intézkedések nem jártak forráskivonással, ami azt jelenti, hogy a kiadásokat nem csökkentették közvetlenül, hanem inkább a bevételek növelésére vagy a hatékonyság javítására fókuszáltak. Ennek ellenére a takarékosság jegyében a kormány további 300 milliárd forintot tervez megtakarítani az év végéig. Ennek a megtakarítási csomagnak a tárcánkénti lebontásáról és az egyes szerződésekhez tartozó összegekről várhatóan október közepéig születik döntés.
Jelenleg még nem teljesen világos, hogy az új megtakarítási csomag része lehet-e a kormányzati bérkifizetések lefaragása. Ez a kérdés különösen érzékeny, mivel közvetlenül érintené a közszférában dolgozók jövedelmét. Az sem zárható ki, hogy a Pénzügyminisztériumon kívül más állami fenntartású területeken is terveznek elbocsátásokat, ami egy szélesebb körű kormányzati átszervezésre és takarékossági hullámra utalhat. A következő hetekben várhatóan további részletek derülnek ki a kormányzati szándékokról és a költségvetési kiigazítások pontos természetéről.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása