A Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára, Kövesdy Attila a GKI konferenciáján adott áttekintést a kormányzati adópolitikai elképzelésekről és a folyamatban lévő egyeztetésekről. Kiemelte, hogy a költségvetést érintő tárgyalások részeként az adópolitika is hangsúlyos szerepet kap, bár a részletekről egyelőre nem oszthat meg információkat.
Az államtitkár szerint az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak lehívásához elengedhetetlenek bizonyos adópolitikai intézkedések. Az ezekhez kapcsolódó jogszabálycsomag előkészítése jelentős erőforrásokat kötött le a tárcánál, különös tekintettel az augusztusi uniós határidőre.
Kövesdy Attila beszélt a bizalmi vagyonkezelés újraszabályozásáról, amelynek célja a korábbi visszaélések megakadályozása. Emellett szó esett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésének megújításáról, valamint számos további adópolitikai változásról, amelyek a közeljövőben várhatók.
Az államtitkár részletesen kitért a bizalmi vagyonkezelés új szabályozására, hangsúlyozva, hogy bár az intézmény társadalmilag hasznos, korábban sok esetben visszaélésekre adódott lehetőség. Az új jogszabályi keretek célja e kiskapuk bezárása, és a területen további NAV-ellenőrzések is várhatók.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének új pályára állítása is kiemelt feladat volt, amelynek keretében megtörténtek a szükséges kinevezések. Kövesdy Attila szerint ezzel a NAV egy új szakaszba léphet, amelynek során a hivatal a Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények ügyében nyomozati jogkörrel is rendelkezik, és együttműködik a társhatóságokkal.
Szóba került a jövedéki adó emelése is, amelynek többletbevételét egészségpolitikai célokra fordítanák. Emellett érintették a dízelüzemanyaghoz kapcsolódó támogatások kérdését, valamint a tűzifa és a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentésére vonatkozó kormányzati ígéreteket, amelyek megvalósításra várnak.
A kormányzati adópolitika alakításában számos korábbi ígéret és célkitűzés is szerepet játszik. A választási vállalások között szerepelt a személyi jövedelemadó rendszerébe illeszkedő adójóváírás bevezetése, amely elsősorban az alacsony jövedelműek helyzetén javítana. Ennek előkészítése folyamatban van.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szélesebb körű hozzáférhetőségét lehetővé tevő jogszabálytervezet is előkészítés alatt áll, és hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsáthatják. Ezen felül napirenden van a társaságiadó-rendszer felülvizsgálata is, melynek célja, hogy a nagyobb vállalatok arányosabban járuljanak hozzá a közteherviseléshez.
Kövesdy Attila kiemelte a fejlesztési adókedvezmények átalakításának fontosságát is, hangsúlyozva, hogy a jövőben célzottabban, átláthatóbban és hatékonyabban osztanák el ezeket a támogatásokat. Az államtitkár megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is folytatni kívánja a párbeszédet a szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel a döntések előkészítése során.
Az egyik legjelentősebb bejelentés a vagyonadó bevezetésének terve, amelynek jogszabálytervezete várhatóan heteken belül társadalmi egyeztetésre kerül. Az államtitkár elmondása szerint az értékhatár 1 milliárd forint lesz, és e fölött 1 százalékos, ismétlődő vagyonadót vetnének ki.
A vagyonadó alapját a lehető legszélesebb körben határoznák meg, ami azt jelenti, hogy az ingatlanok mellett a cégértékek és más vagyonelemek is bekerülhetnek a rendszerbe. Kövesdy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes vagyonelemek értékelése összetett feladat, mivel az ingatlanok és vállalkozások esetében eltérő értékelési szabályok érvényesülnek.
A kormány álláspontja szerint nem lenne célszerű bizonyos vagyontípusokat kivenni az adó hatálya alól, mert ez a vagyon átáramlásához vezethetne más eszközökbe. A szabályozás kialakításánál figyelembe veszik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket is. Emellett a volt és jelenlegi politikusok vagyonvizsgálatára vonatkozó törvényjavaslatot is hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek, ami a közélet átláthatóságát szolgálja.
Az államtitkár jelezte, hogy ősszel további adóváltozások várhatók, ezek azonban elsősorban technikai jellegű módosítások lesznek. Az előkészítés alatt álló intézkedések listája már most is jelentős, ami a folyamatos jogszabályi munka intenzitását mutatja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal digitalizációs fejlesztései is folytatódnak a következő időszakban. Ennek fő célja a vállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklése, hogy a cégek kevesebb időt és energiát fordítsanak bürokratikus kötelezettségeikre, és többet koncentrálhassanak működésük fejlesztésére, valamint termelékenységük növelésére.
Kövesdy Attila zárásként hangsúlyozta, hogy a bürokráciacsökkentés területén továbbra is számos feladat áll a NAV előtt, jelezve a folyamatos törekvést a hatékonyabb és felhasználóbarátabb adórendszer kialakítására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása