Sokak tévhite szerint a pénzügyi biztonság pusztán a bankszámla egyenlegének növelésével érhető el, és a nagyobb jövedelem automatikusan megoldja a pénzkezelési gondokat. Gelei-Tóth Gabriella embercasco-szakértő és pénzügyi tanácsadó azonban rávilágít, hogy ez az egyik legnagyobb tévedésünk. A szakértő szerint, aki már alacsonyabb bevétel mellett is tudatosan bánik a pénzével, az nagyobb jövedelem esetén is megőrzi ezt a tudatosságot, míg a sodródó típusú emberek számára a magasabb összeg sem teszi feltétlenül tervezhetővé a jövőt.
A hirtelen jött nagy összeg, legyen szó lottónyereményről, örökségről vagy egy sikeres üzletről, nem hoz automatikus nyugalmat, hanem új kockázatokat is rejt magában. Megváltozhat a környezet hozzáállása, megnőhet a kölcsönkérők száma, és a családi, üzleti kapcsolatok is feszültebbé válhatnak. A döntések súlya egyik napról a másikra óriásira nő, hiszen a nagy vagyon nemcsak szabadságot, hanem jelentős felelősséget és kitettséget is jelent.
A média számos történetet mutat be olyan sportolókról, zenészekről vagy lottónyertesekről, akik nem tudtak megbirkózni a hirtelen jött vagyonnal. Példaként említhető BB Évi, aki a Big Brother fődíját nyerte, de nem tudta kezelni az új helyzetet. Naivitását sokan kihasználták, ami súlyos mentális problémákhoz vezetett nála.
A szakértő hangsúlyozza, hogy nem az a legfontosabb kérdés, mennyi pénzünk van, hanem az, hogy mit kezdünk vele. A pénz nem változtatja meg az embereket, hanem felerősíti és láthatóvá teszi azt, amilyenek korábban is voltak. A pénz csupán egy lehetőség, de nem gondolkodik helyettünk, és nem írja át a korábbi döntési mintáinkat vagy a pénzhez való viszonyunkat.
A pénzhez való viszonyunk gyökerei gyakran a gyerekkorban keresendők, hiszen a pénzügyi mintákat nagyrészt a családi környezetből hozzuk magunkkal. Gelei-Tóth Gabriella szerint nem feltétlenül az számít, amit a szülők mondanak a pénzről, hanem sokkal inkább az, amit csinálnak vele. Ez megmutatkozhat olyan hétköznapi dolgokban, mint a bevásárlólista készítése és annak betartása, a családi költségvetésről való beszélgetés, vagy a zsebpénz beosztására való tanítás.
A gyerekek gyakran azt utánozzák, amit látnak a szüleiktől, nem feltétlenül azt, amit mondanak nekik. A szakértő egy családi példával szemléltette, hogy a gyerekek életéből könnyen kimaradhatnak alapvető pénzügyi ismeretek: egyik gyermeke például úgy gondolta, a mobiltelefonálás ingyenes. Emellett a családból nemcsak jó szokásokat, hanem pénzügyi hiedelmeket is örökölhetünk, mint például „a gazdagok mind csalnak”, vagy „a pénzért mindig keményen meg kell dolgozni”. Ezek a minták később komoly döntéseket is befolyásolhatnak.
A pénzügyi tudatosság egyik akadálya gyakran abban rejlik, hogy nem ismerjük fel saját működésünket a pénzzel kapcsolatban. Gelei-Tóth szerint mindenkinek van egyfajta „pénzügyi határa” a fejében, amely meghatározza, mekkora összeggel érzi magát komfortosan. Ha véletlenül több pénz érkezik, mint amennyivel komfortosan bánni tud, az ember hajlamos azt azonnal elkölteni, hogy helyreálljon a megszokott rend.
Ez a „számológép a fejben” jelenség azt jelenti, hogy egy bizonyos szintig tudjuk csak elképzelni, hogyan kezeljünk nagyobb összegeket. Ha ezen a határon felül érkezik pénz, könnyen úgy viselkedünk, hogy muszáj elköltenünk, nem tudjuk megtartani. Ez a felismerés kulcsfontosságú a tudatos pénzkezeléshez.
A pénzügyi tudatosság eléréséhez Gelei-Tóth Gabriella három fő javaslatot fogalmaz meg. Az első, hogy meg kell nézni, mihez lehet kezdeni a pénzzel, és nem feltétlenül egyetlen nagy, látványos luxuskiadásban gondolkodni. Gyakran a kisebb összegek összeadódása okozza a problémát, mint például a rendszeres, de egyenként csekély összegű online vásárlások, amelyek havonta már tetemes kiadást jelentenek.
A második pont, hogy szembe kell nézni a tényleges költésekkel, és nem szabad ignorálni a kisebb tételeket sem. Sokan átgörgetik a banki tranzakciókat anélkül, hogy konkrét számokkal szembesülnének, pedig a tudatosság első lépése éppen a kiadások pontos ismerete. A pénzügyi biztonság nem az utólagos problémamegoldásról szól, hanem arról, hogy az ember átvegye az irányítást a pénzügyei felett, és ne sodródjon az árral.
A harmadik javaslat a proaktív tervezés: legyenek előremutató terveink és céljaink, legyen szó vállalkozásról, ingatlanvásárlásról vagy eszközpark cseréjéről. Fontos továbbá felkészülni az előre látható kiadásokra, például egy elkülönített alszámlára rendszeresen félretéve a bevételek egy részét. A rendszeresség kulcsfontosságú, még ha az arány nem is mindenkinél ugyanaz, a cél az, hogy ne akkor kelljen kapkodni, amikor a kiadás bekövetkezik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása