A Portfolio Future of Finance 2026 konferencia idén is összehozta a pénzügyi szektor vezetőit és szakértőit, hogy megvitassák az aktuális trendeket és a jövőbeli kihívásokat. Az eseményen elhangzott előadások és panelbeszélgetések rávilágítottak a mesterséges intelligencia térnyerésére, a makrogazdasági változásokra és a pénzintézetek előtt álló stratégiai döntésekre. A résztvevők hosszú távú víziókat osztottak meg a szektor átalakulásáról, kiemelve az alkalmazkodás és az innováció fontosságát.
A konferencia egyik központi témája a mesterséges intelligencia (AI) üzleti értékének mérése és kiaknázása volt. Horváth Balázs, a VisualLabs alapítója hangsúlyozta, hogy bár az AI növeli az egyéni hatékonyságot – a Microsoft adatai szerint a munkavállalók 66%-a végez magasabb hozzáadott értékű munkát általa –, a szervezeti szintű megtérülés gyakran elmarad. A szakértő egy digitalizációs érettségi modellt mutatott be, amely a manuális szintről az AI-operatív szintig terjed, megkülönböztetve a költségcsökkentő és az új üzleti modelleket teremtő AI-típusokat.
Balogh Csaba, az Államadósság Kezelő Központ üzleti vezérigazgató-helyettese a magyar hosszú hozamok idei kedvező fordulatáról beszélt. Kiemelte, hogy a tízéves magyar hozamok elszakadtak a román és lengyel szintektől, és ma már a cseh hozamokhoz közelítenek. Ezt a folyamatot az eurókonvergencia, a transzparensebb költségvetési politika, az MNB alacsonyabb inflációs célja, a külföldi befektetők növekvő érdeklődése és a diverzifikált adósságszerkezet támogatja.
Olti Sándor, az Intuitech operatív igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományos pénzintézeteknek szembe kell nézniük a nagy technológiai vállalatok, mint az Anthropic, OpenAI és Meta, pénzügyi piacra való belépésével. Ezek a cégek már kínálnak olyan megoldásokat, mint a bankszámlakivonatok elemzése vagy banki ügyintézésre alkalmas személyi asszisztensek. A bankok kockáztatják, hogy puszta háttérszolgáltatóvá válnak, ha nem fejlesztenek saját digitális asszisztenseket, elveszítve a közvetlen ügyfélkapcsolatot.
A globális pénzügyi rendszer alapjaiban alakul át a programozható pénz és a mesterséges intelligencia hatására, ahogy Randall Baran-Chong, a Mastercard alelnöke is kiemelte. A hagyományos pénzintézeteknek mielőbb digitális eszközstratégiát kell kidolgozniuk, hogy megtartsák a kapcsolatot a technológia-orientált új generációkkal. Steigervald Krisztián generációs tanácsadó szerint a jövőben a bankoknak kell alkalmazkodniuk a fogyasztók generációs sajátosságaihoz, nem pedig fordítva.
Európa gazdasági helyzete is szóba került Farkas Ádám, az AFME vezérigazgatójának előadásában, aki szerint a kontinens egzisztenciális kihívásokkal néz szembe. Radikális gazdaságpolitikai változások nélkül Európa tovább veszíthet globális gazdasági súlyából. A Draghi-jelentés által javasolt évi 750-800 milliárd eurónyi többletberuházás finanszírozásának kulcsa a magánmegtakarítások hatékonyabb becsatornázásában, a tőkepiacok fejlesztésében és az európai pénzügyi rendszer versenyképességének javításában rejlik.
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára a magyar gazdaságpolitikai rendszerváltásról beszélt, kiemelve, hogy az euró bevezetése hosszú távon jelentős megtakarításokat hozhat az államnak. Az új gazdaságpolitika a gyenge forint politikájával való szakítást, a felelős gazdálkodást és a gazdasági növekedést támogató hiánycsökkentést célozza. Sipos-Tompa Levente, az MNB alelnöke pedig a mindennapi pénzügyek felügyeleti terveiről és elképzeléseiről tartott előadást.
A pénzügyi szektor gyökeres változások küszöbén áll, ami azonnali alkalmazkodást és szemléletváltást tesz szükségessé. Az AI nem csupán hatékonyságnövelő eszköz, hanem új üzleti modellek alapja is lehet, ám a sikeres bevezetéshez elengedhetetlen a kiindulási állapot felmérése és a megtérülés nyomon követése. A bankoknak sürgősen stratégiát kell kidolgozniuk a technológiai óriások versenyével szemben, különben elveszíthetik az ügyfélkapcsolatokat és háttérszolgáltatóvá degradálódhatnak.
A magyar gazdaság számára a hosszú hozamok kedvező alakulása és az eurókonvergencia lehetőségei stabilizáló tényezőket jelentenek. Az állam gazdaságpolitikai irányváltása, a felelős gazdálkodás és a növekedést támogató hiánycsökkentés kulcsfontosságú a fenntartható fejlődéshez. Európa szintjén a versenyképesség megőrzése és a szükséges beruházások finanszírozása létfontosságú a globális gazdasági súly megtartásához.
A generációs különbségek megértése és az azokhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a jövő pénzügyi szolgáltatásainak kialakításában. A fiatalabb generációk technológia-orientált elvárásai újfajta megközelítést igényelnek a bankoktól és pénzintézetektől, hogy relevánsak maradjanak a piacon.
A konferencia rávilágított, hogy a pénzügyi szektor szereplőinek fel kell készülniük az eurókonvergencia és az esetleges euróbevezetés hatásaira. Emellett kulcsfontosságú lesz az új kormányzati ösztönzők, mint az Otthon Start vagy a kamatstop programok sorsának figyelemmel kísérése. A vagyonkezelés területén is paradigmaváltás várható, melyet a vagyonadó, az új intézkedések és a tulajdonosi transzparencia fokozódása alakít.
A vállalati pénzügyi vezetők (CFO-k) szerepköre is átalakul 2026 után, már nem elegendő pusztán számokat riportálniuk, hanem stratégiai partnerekké kell válniuk. A technológiai és társadalmi forradalom, különösen a mesterséges intelligencia, a robotizáció és a perszonalizáció, robbanásszerű fejlődést hoz a pénzügyi szolgáltatásokban. A fiatalok megváltozott pénzügyi szokásai tovább formálják a piac jövőjét, új kihívásokat és lehetőségeket teremtve a szereplők számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása