A magyar kormány jelentős átalakításokat jelentett be a pedagógus-továbbképzési rendszerben, melynek célja a köznevelési intézmények működésének rugalmasabbá tétele és a bürokratikus terhek csökkentése. Az intézkedésekről a kabinet egy Facebook-bejegyzésben tájékoztatta a nyilvánosságot, kiemelve, hogy az új szabályozás a pedagógusok szakmai fejlődését és az iskolák helyi igényeit helyezi előtérbe.
Az átalakítás első ütemében több kulcsfontosságú változás lép életbe. Egyrészt eltörlik a pedagógusok számára eddig kötelező tartalmi megújító képzéseket. Ez a lépés a korábbi, központilag szervezett továbbképzési rendszer rugalmatlanságára ad választ, amely sok esetben nem tudta hatékonyan kiszolgálni az egyes oktatási intézmények eltérő szakmai igényeit és a helyi kihívásokat. Korábban az iskolaigazgatók döntöttek arról, hogy a tanári kar tagjai közül kinek milyen tartalmi megújító továbbképzésen volt kötelező részt vennie, és bár több egyetem is részt vett a programban, a képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) koordinálta. Az NKE által korábban szervezett képzések a jövőben szabadon választhatóvá válnak, miután tartalmukat felülvizsgálja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Emellett ezek a képzések várhatóan olcsóbbá is válnak a kihelyezett, vidéki tanfolyamok megszűnésével.
Másrészt a pályakezdő gyakornokok mentesülnek a Nemzeti Alaptantervhez (NAT) kapcsolódó vizsgakötelezettség alól. Ez a módosítás a bürokratikus terhek enyhítését szolgálja, és a gyakornokok számára is nagyobb mozgásteret biztosít a szakmai fejlődésük során. Eddig minden pedagógusnak és gyakornoknak vizsgáznia kellett a NAT ismeretéből, ami a központosított rendszer egyik eleme volt.
Harmadrészt a köznevelési intézmények a jövőben saját maguk is szervezhetnek belső szakmai továbbképzéseket munkatársaik számára. Ez az intézkedés jelentősen növeli az iskolák autonómiáját és rugalmasságát, lehetővé téve, hogy a képzések gyorsan és testreszabottan reagáljanak a helyi igényekre és kihívásokra. A fenntartók normatív támogatást kapnak a pedagógusok létszáma alapján ezen belső továbbképzések finanszírozására. A kormány indoklása szerint az eddigi centralizált rendszer lehetőséget adott a képzések ideológiai befolyásolására, miközben nem alkalmazkodott az egyes oktatási intézmények eltérő továbbképzési igényeihez, az iskolák előtt álló helyi kihívásokhoz. Az átalakítás célja tehát a rendszer decentralizálása és a helyi, intézményi szintű szakmai igények előtérbe helyezése.
A módosítások második ütemében további fejlesztések várhatók. Ebben a szakaszban a szakképzésben és a bölcsődékben dolgozó szakembereket is bevonják az új továbbképzési struktúrába. Ekkor építik vissza a rendszerbe a piaci alapú, szabadon választható képzési formákat is, amelyek szélesebb választékot kínálhatnak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésükhöz.
Fontos szempont, hogy a továbbképzések ötéves ciklust követnek, és a már folyamatban lévő vagy korábban elvégzett képzések beszámítanak a teljesítménybe. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok eddigi szakmai munkája az átállás alatt sem vész el, és az új rendszer figyelembe veszi a már megszerzett képesítéseket és tapasztalatokat. Sőt, az átalakítás a 2026/2027-es tanévre már leadott jelentkezéseket is érintheti, az NKE által szervezett tartalmi megújító vagy gyakornoki továbbképzésekre rögzített jelentkezések a rendelet hatálybalépésével megszűnhetnek.
A kormány tájékoztatása szerint a tervezett átalakítás még nem végleges, és társadalmi egyeztetést kezdeményeznek a módosításokról. Ennek során kikérik a köznevelési intézmények, az intézményfenntartók, a pedagógus-szakmai szervezetek, a felsőoktatási intézmények, valamint a pedagógus-továbbképzésben érintett tömörülések véleményét. Ez a folyamat biztosítja, hogy a végleges szabályozás minél szélesebb körű konszenzuson alapuljon, és figyelembe vegye a szakma szereplőinek javaslatait.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása