Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén napirendre tűzte az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvények azon módosítását, amelyet a parlament korábban már elfogadott, de Baka András köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött. A bizottság az ehhez benyújtott indítványokat tárgyalta meg.
Baka András szeptember 30-án küldte vissza az Országgyűlésnek az egészségügyről és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást. Az államfő döntésének hátterében az állt, hogy bár kifejezetten egyetért a jogszabály elsődleges céljával, vagyis az egészségügyben működő szakmai kamarák szakmai önkormányzatiságának helyreállításával és megerősítésével, bizonyos pontokkal kapcsolatban aggályokat fogalmazott meg.
A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény azon rendelkezése, amely két ciklusra korlátozza a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezető tisztségviselőinek mandátumát, éppen ellentétes az önkormányzatiság erősítésének céljával. Érvelése szerint ez a korlátozás beavatkozik a tisztségviselők megválasztásának szabadságába, és azt javasolta, hogy erről a kérdésről inkább maguk a szakmai szervezetek dönthessenek saját alapszabályukban és működési szabályaikban.
A köztársasági elnök emellett felhívta a parlament figyelmét arra is, hogy a kötelező kamarai tagság visszaállítása ne okozzon olyan adminisztratív nehézségeket, amelyek miatt a jelenleg nem kamarai tag orvosok elveszíthetik a szakmagyakorlás jogát, és emiatt kieshetnek az egészségügyi ellátásból. Kisebb szövegezési pontosításokat is kért az etikai eljárások átmeneti szabályaival kapcsolatban.
A törvényjavaslatot a Tisza többségű parlament szeptember 22-én fogadta el, és az a célja, hogy visszaállítsa a kötelező tagságot az orvosok, fogorvosok és egészségügyi szakdolgozók számára. Fontos háttérinformáció, hogy a kötelező tagságot 2023-ban a Fidesz szüntette meg, miután a Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta az akkori egészségügyi átalakításokat.
A bizottsági ülésen Rák Richárd, a törvényalkotási bizottság elnöke, hangsúlyozottan saját észrevételeit kifejtve reagált az államfő felvetéseire. Rák Richárd a törvény céljának nevezte a kamarai vezetés rendszeres megújulását, a tagság szélesebb körű részvételét és a tisztséget viselő személyek összeférhetetlenségi eseteinek megelőzését.
Kiemelte, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény hatályos, módosítással nem érintett rendelkezései is tartalmaznak a kamarai testületek, ideértve a tisztségviselők és nem tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályokat. Hozzátette, hogy a módosítást tartalmazó törvényjavaslat nem a tisztségviselőválasztás kereteit szabályozná alapjaiban, hanem csupán a már meglévő kritériumokon változtatna, anélkül, hogy érintené a szervezeti önszabályozás egyéb lehetőségeit.
A politikus érvként hozta fel, hogy a szakmai kamarák – köztestületi működésükből fakadóan – az állam által törvényben meghatározott közfeladatokat is ellátnak. Ennek a köztestületi jellegnek köszönhetően, a meglévő önkormányzatiság és önszabályozás lehetőségeinek biztosítása mellett, az állam – jogalkotóként – meghatározhatja a részvételiségre vonatkozó keretrendszert, ezzel szerepet vállalva a szabályozási felelősségből fakadó feladatokban.
Rák Richárd hangsúlyozta, hogy a legfontosabb keretszabályok törvényi szintű rendezése garanciális minimumszabályként is értelmezhető. Álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás nem borítja fel az állami keretszabályozás és a kamarai autonómia közötti egyensúlyt.
A napirendi ponthoz a bizottság más tagja nem szólt hozzá. A törvényalkotási bizottság a rendelkezésre álló információk szerint csak részben veszi figyelembe Baka András bírálatát, és várhatóan a jövő héten szavaznak újra a megfontolásra visszaküldött törvényről.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása