A 2024 elején bevezetett palackvisszaváltási rendszer Magyarországon jelentős környezetvédelmi sikert könyvelhet el, hiszen a MOHU adatai szerint 2025 végére a visszaváltási arány elérte a 88,8 százalékot, és több mint 6 milliárd italcsomagolás került vissza a körforgásba a rendszer indulása óta. A környezettudatosság növekedése ellenére azonban a rendszer működése számos nem kívánt mellékhatással jár, amelyek komoly kihívások elé állítják a kereskedőket és az önkormányzatokat egyaránt.
A visszaváltási rendszer árnyoldalai
A boltokban naponta tapasztalhatók a palackvisszaváltással kapcsolatos konfliktusok és torlódások az automaták körül. Emellett egyre gyakoribbá vált a köztéri kukák feltúrása, ami nemcsak köztisztasági, hanem közbiztonsági problémákat is felvet. Különösen a főváros belső, turisták által is kedvelt kerületeiben vált tarthatatlanná a helyzet, ahol a szétszórt szemét, a megrongált hulladéktárolók és a gyűjtögetéssel összefüggő utcai drogfogyasztás látványa rombolja a lakosság biztonságérzetét. Több önkormányzat is jelezte, hogy a palackgyűjtés miatti rendészeti és köztisztasági feladatok jelentősen növelik a terheiket, és a kereskedelmi egységek sem úgy lettek kialakítva, hogy higiénikusan és biztonságosan tudják kezelni az automatákat és a bennük gyűlő hulladékot.
A készpénzes beváltás és a másodlagos piac
Az 50 forintos visszaváltási díj bevezetése gazdasági ösztönzőt teremtett, és vonzóbbá tette a palackok gyűjtését. Ez a pénzben mérhető érték egy új jelenséget hozott létre: a palackok körüli másodlagos piacot. Sokan, köztük rászorulók, vagy akár vidékről érkezők, megélhetési forrásként tekintenek az üres italcsomagolások gyűjtésére, ami a kukák átkutatásához és a szemét szétszórásához vezet. Bár a palackok visszaváltása önmagában környezetvédelmi szempontból pozitív, a jelenség társadalmi és biztonsági terheket ró a társasházakra, a lakókra és az önkormányzatokra.
A boltok javaslata: a készpénzes beváltás kiszervezése
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontja szerint a készpénzes visszaváltás lehetősége a fő oka a kialakult problémáknak. A szövetség nem a készpénzes visszaváltás teljes megszüntetését javasolja, hanem annak az élelmiszerüzletekből való kiszervezését. Alternatív megoldásként felmerült, hogy a készpénzes beváltási pontokat olyan helyszíneken alakítsák ki, mint például hajléktalanszállók környéke vagy hulladékudvarok. Az OKSZ szerint a kereskedőknek nem kellene viselniük a rendszer működtetésével járó szociális és biztonsági problémák kezeléséből adódó terhek túlnyomó részét.
A MOHU álláspontja és az önkormányzati aggodalmak
A rendszer üzemeltetője, a MOHU is nyitott a változtatásokra, és elismerte, hogy a palackvisszaváltás társadalmi hatásaira is figyelni kell. A vállalat konkrét javaslatokkal tárgyal az önkormányzatokkal, és felvetette a készpénzes kifizetés lehetőségének megszüntetését a REpont-automatáknál. Bozóki Csaba, a MOHU visszaváltásért felelős igazgatója szerint a készpénzmentesítés egyszerűsíthetné a rendszer működését és mérsékelhetné a tömeges palackgyűjtést a köztéri kukákból. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság és a drogfüggőség nem a palackvisszaváltás megjelenésével kezdődött, hanem régóta fennálló társadalmi problémákról van szó, amelyek kezeléséhez közös megoldásokra van szükség. A készpénzes visszaváltás megszüntetése jogszabály-módosítást igényelne, melyre a MOHU javaslatot készül tenni.
A vita a felelősségről és a lehetséges következményekről
A vita középpontjában az áll, hogy a rendszer működtetésével járó szociális és biztonsági problémák kezeléséből mekkora részt kell viselniük a kereskedőknek, az önkormányzatoknak és a rendszer üzemeltetőjének. Egyes önkormányzatok a rendszer ideiglenes felfüggesztését is felvetették, vagy azt szorgalmazzák, hogy a MOHU térítse meg a többletköltségeket. Felmerült az is, hogy az utalványok ne legyenek készpénzre válthatók, és ne lehessen azokat alkoholra vagy energiaitalra költeni. Azonban kritikus hangok szerint az ilyen korlátozások aránytalanul sújtanák az alacsony jövedelműeket, és egy másodlagos utalványpiac kialakulásához vezethetnének, ahol az utalványokat áron alul vennék meg azoktól, akiknek készpénzre van szükségük. A rendszer elsődleges célja továbbra is a környezetvédelem és a hatékony hulladékkezelés, ám a társadalmi és biztonsági kihívások kezelése továbbra is nyitott kérdés marad, amely széleskörű egyeztetéseket igényel.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása