Magyarország atomenergia-történetének egyik legkritikusabb időszakához érkezhet a Paksi Atomerőmű. A Duna rendkívül alacsony vízállása és a tartós hőhullám együttes hatása miatt reális esély mutatkozik az erőmű összes blokkjának teljes leállítására. Ez az esemény, amelyre 1982-es üzembe helyezése óta még sosem volt példa, példátlan nyomás alá helyezheti az ország energiaellátását.
Az elmúlt napokban fokozatosan csökkentették az atomerőmű teljesítményét a Duna történelmi mélységű vízállása és a rendkívüli hőség miatt. Szakértők és a kormány is valószínűsíti, hogy a közeljövőben elkerülhetetlenné válhat az összes blokk leállítása, ami példátlan helyzetet teremtene az ország energiaellátásában.
Egy magas rangú energetikai vállalatvezető szerint a rendszer „elmegy a falig”, amennyiben ez bekövetkezik. A paksi termelés kiesése egybeesne a hőkupola okozta csúcsfogyasztással, ami importra és a nagyfogyasztók önkéntes, vagy végső esetben kötelező ipari fogyasztáscsökkentésére kényszerítené az országot.
A Duna vízállása kulcsfontosságú a Paksi Atomerőmű, és számos más, a folyó partján épült erőmű működéséhez, mivel a folyó vizét használják hűtőközegként. A gőzturbinák működése során keletkező gőzt folyamatosan vissza kell hűteni, hogy a körfolyamat újraindulhasson.
Az erőmű hűtővíz-szivattyúit az 1970-es években az akkori legalacsonyabb mért dunai vízállások alapján méretezték, feltételezve, hogy a vízszint a következő évtizedekben sem süllyed majd ennél alacsonyabbra. A mostani helyzet azonban azt mutatja, hogy ez a feltételezés már nem állja meg a helyét, és a korábbi tervezési alapok elégtelennek bizonyulnak.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2018-as figyelmeztetések ellenére sem készültek fel megfelelően az extrém alacsony dunai vízállásra. Finomítói és atomerőművi kapacitások kiesése, történelmi aszály és a tartós hőkupola egyszerre állították olyan kihívás elé az energiarendszert, amellyel korábban még nem kellett szembenéznie.
A jelenlegi válság legkritikusabb eleme az alacsony vízállás és a rendkívüli hőhullám egybeesése, amelyek egymást erősítve terhelik a rendszert. A magas hőmérséklet egyszerre növeli a villamosenergia-igényt a légkondicionálók és a háztartások esti rutinja miatt, miközben csökkenti a rendelkezésre álló termelőkapacitást.
A legkritikusabb időszak minden nap késő délután és este, nagyjából 17 és 22 óra között alakul ki. Ekkor a naperőművek termelése a lemenő nap miatt gyorsan visszaesik, miközözben a fogyasztás éppen ekkor tetőzik.
Az elmúlt évtizedben kiépített jelentős hazai naperőművi kapacitás nappal ugyan képes jelentős mennyiségű villamos energiát termelni, ám ezt az energiát csak korlátozott mértékben lehet áthozni az esti órákra. A jelenlegi, hozzávetőleg egy gigawattnyi energiatárolói kapacitás csak részben képes áthidalni a nappali és az esti termelés közötti különbséget, így Magyarország a kritikus időszakokban import pozícióban van.
Normál körülmények között a paksi atomerőmű biztosítja a rendszer folyamatos, úgynevezett alapterhelési termelésének jelentős részét, miközben a nappali naperőművi többlet sokszor exportra kerül. A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős visszaesésével azonban a nappali órákban a naperőművek vették át az alaptermelés jelentős részét, ami átmenetileg átrendezte a villamosenergia-rendszer működését.
A villamosenergia-rendszer rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyeket hasonló helyzetek kezelésére alakítottak ki, mint például az MVM Balance csúcserőművei és az olajtüzelésű blokkok. Ezek összesen megközelítőleg egy gigawattnyi pótlólagos termelőkapacitást biztosíthatnak, azonban nem folyamatos üzemre tervezték őket, hanem évente legfeljebb 50-60 órányi vészhelyzeti működésre.
A piaci szereplőktől származó információk szerint a Paksi Atomerőmű a jelenlegi dunai vízállás mellett hozzávetőleg 900 megawatt teljesítménnyel képes működni, miközben egyes blokkok már leálltak vagy csökkentett kapacitással üzemelnek. A vízügyi előrejelzések közepes forgatókönyve tartósan alacsony, stagnáló vízállással számol, további apadás nélkül, ám a helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány a leállásra készül.
Magyar Péter miniszterelnök péntek délután a Paksi Atomerőműnél tett nyilatkozata szerint a teljes leállás kedden vagy szerdán történhet meg. A szakértőkkel folytatott beszélgetések során szóba került a vízkivételi rendszer korszerűsítését célzó fejlesztési terv is, amely a jövőbeni hasonló problémák megelőzését szolgálná.
Az atomerőmű teljesítményének fokozatos csökkentése egy óvintézkedés, melynek célja a helyi vízszintsüllyedés mérséklése a szivattyúk leállításával. Ez az intézkedés elegendő lehet a csökkentett teljesítmény hosszabb ideig történő fenntartásához, ha a Duna vízszintje a következő napokban már nem csökken tovább.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása