A paksi atomerőmű működése hajszálon múlott kedd hajnalban, amikor a Duna vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, megközelítve azt a kritikus küszöböt, amely alatt a hűtővízellátás már nem biztosítható. Magyar Péter miniszterelnök elmondása szerint csupán néhány milliméter választotta el az erőművet a teljes lekapcsolástól, ám a vízszint váratlan emelkedése megakadályozta a legrosszabb forgatókönyvet.
A kritikus pillanat kedd hajnali fél kettő körül következett be, amikor a Duna vízszintje Paksnál mínusz 140 centimétert mutatott, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték volt. Aszódi Attila atomenergetikai szakértő szerint ez a szint gyakorlatilag elérte azt a műszaki határt, ahol az erőmű üzemi szivattyúi már nem tudják a szükséges mennyiségű hűtővizet biztosítani.
Magyar Péter miniszterelnök óránként kapott tájékoztatást az erőmű vezetőitől az éjszaka folyamán. Elmondása szerint a szakemberek már az intézkedésekről egyeztettek, amikor a vízszint hirtelen emelkedni kezdett. Reggelre 1,5 centimétert emelkedett, majd délig elérte a mínusz 136 centimétert, ami 3 centiméterrel a kritikus küszöb felett van.
Bár a Duna vízállása rekordalacsony volt, a paksi atomerőmű termelése nem állt le teljesen. Az egyetlen még működő turbina, a 2-es blokk egyik egysége, végig üzemben maradt, stabilan 230 megawatt körüli teljesítménnyel. Ez a kapacitás messze elmarad a normál 2000 megawattos üzemi szinttől, de a teljes leállást sikerült elkerülni.
A Duna vízszintje hétfő este 19 óra és kedd hajnal 2 óra között érte el mélypontját Paksnál. A korábbi negatív rekordot 2018. október 26-án mérték, akkor mínusz 97 centiméteres vízállást jegyeztek fel. A mostani helyzet ehhez képest további 43 centiméteres csökkenést jelentett, ami példátlan apadást mutatott az atomerőmű térségében.
Aszódi Attila elmondta, hogy a mostani enyhe vízszintemelkedés nem tekinthető tartós fordulatnak. A javulást egy néhány nappal korábbi, az Alpok térségében lehullott csapadék okozta, melynek hatása nagyjából négy nap alatt érte el a magyarországi Duna-szakaszt. Ez tehát egy egyszeri esemény következménye, nem pedig egy hosszabb távú tendencia jele.
A villamosenergia-ellátás stabilitásáról a Mavir és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is tájékoztatást adott. Kiemelték, hogy az erőművek zavartalanul működnek, és az ország energiaellátása stabil maradt a rendkívüli helyzet ellenére is. A kormányzat, a nagyfogyasztók és a lakosság összehangolt munkájával sikerült mérsékelni az áramfogyasztást a csúcsidőszakokban, ezzel növelve a rendszer mozgásterét.
Az atomerőmű működésének fenntartása kritikus jelentőségű, hiszen a Duna vízszintjének akár néhány centiméteres változása is közvetlen hatással lehetett volna a termelésre. A hűtővízellátás zavartalan működése alapvető feltétele az erőmű biztonságos üzemeltetésének, így a mostani helyzet rávilágított a szélsőséges időjárás okozta sebezhetőségre.
Bár a teljes leállást sikerült elkerülni, a kieső paksi termelést nagyrészt importból kellett pótolni, különösen a késő délutáni és esti órákban. Aszódi Attila számításai szerint az elmúlt egy hét alatt a paksi blokkok teljesítményének fokozatos visszaszorítása és a hiányzó energia piaci áron történő beszerzése milliárdos többletköltséget okozott. Ez az összeg becslése szerint 7 milliárd forint körül alakulhatott, de a tényleges heti kiadás elérheti a 25 milliárd forintot is.
Ezek a becslések kizárólag a villamosenergia-rendszer közvetlen költségeit tükrözik. Nem számolnak azokkal a közvetett gazdasági hatásokkal, mint például az ipari termelés esetleges visszafogása, a termelési veszteségek vagy más, nehezebben számszerűsíthető következmények. Egy tartós kapacitáskiesés esetén ezek a tényezők is jelentős terhet róhatnak a gazdaságra.
A következő hetek kilátásairól egyelőre senki sem tud biztosat mondani. Magyar Péter miniszterelnök ugyan bizakodásra adott okot a rövid távú javulás miatt, de figyelmeztetett, hogy a legnehezebb napok még csak most jönnek, aszállyal és 40 fokos forrósággal. Péntekre csapadékot és lehűlést jósolnak, de az osztrák vízgyűjtő területeken várható csütörtöki eső sem tekinthető biztosnak.
Ha a rendkívüli hőség fennmarad, és nem érkezik újabb jelentős csapadék a Duna vízgyűjtő területére, a folyó vízszintje ismét csökkenésnek indulhat. A meteorológiai és vízügyi előrejelzések bizonytalansága abból fakad, hogy a csapadék mennyisége és eloszlása, valamint annak folyókra gyakorolt hatása csak korlátozott pontossággal modellezhető.
A paksi atomerőmű teljesítményének visszaesése és az ebből fakadó milliárdos többletköltségek rávilágítanak arra, hogy egy szélsőséges időjárási helyzet milyen gyorsan képes érdemi gazdasági következményeket előidézni. Különösen egy olyan országban, ahol az áramtermelés jelentős része egyetlen atomerőmű teljesítményére épül. A szabályozott leállítás és az újraindítás rendkívül összetett művelet, ezért is volt kulcsfontosságú a minimális termelés fenntartása.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása