A Paksi Atomerőmű turbináinak fokozatos újraindítása zajlik, miután a Duna alacsony vízállása miatt korábban le kellett állítani egyes blokkokat. Ezzel párhuzamosan a folyómederben épülő fenékküszöb munkálatai is jelentős előrehaladást mutatnak. A kormány a klímaválság kihívásaira válaszul új jogszabályok gyorsított beterjesztését ígéri.
Vasárnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Pakson Magyar Péter miniszterelnök, Kapitány István gazdasági és energetikai, valamint Ruszin Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, miután a hatos turbina ismét áramot termelt. Magyar Péter bejelentette, hogy az első turbina július 27-i leállítása után egy hónappal, szerdára várhatóan eléri a Paksi Atomerőmű a teljes 2000 megawattos teljesítményt. Jelenleg a nyolc nagy vízszivattyúból hét üzemel, másodpercenként közel száz köbméter vizet szívva be. Vasárnap reggelre a termelés már meghaladta a 800 megawattot, és hamarosan eléri az 1000 megawattot, miközben folyamatosan kapcsolnak be újabb turbinákat.
A fenékküszöb építése is ütemezetten halad, a projektbe eddig 33 500 tonna követ építettek be, melynek 5000 tonnája felajánlásból származik. A beruházás teljes költsége 6,2 milliárd forint, ebből 1,6 milliárdot használtak fel eddig, és 600 millió forintos megtakarítással számolnak. A munkálatokon 180-220 fő dolgozik folyamatosan, a katonák 242 méternél tartanak, és már csak 150 méter hiányzik a Duna két partja közötti összeköttetéshez. A bal parton gyorsabban halad az építkezés, míg a jobb oldalon a Duna mélysége és erős sodrása lassítja a folyamatot.
A fenékküszöb megépítéséről szóló kormánydöntés alig tizenegy nappal azután született meg, hogy elrendelték a bárkák Paksra szállítását és a szükséges süllyesztéseket. Az építkezés célja a Duna alacsony vízállása miatti problémák kezelése, amelyek korábban a Paksi Atomerőmű turbináinak leállítását is szükségessé tették. Magyar Péter kiemelte, hogy a projekt megvalósítása során a vízügyesek, a honvédek, mérnökök, tervezők és ipari búvárok, valamint a vállalkozók összefogása kulcsfontosságú volt.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a nyári események rávilágítottak a klímaválság súlyosságára, és sürgős cselekvésre van szükség. Elmondása szerint az ország már nem a "huszonnegyedik órában" van, hanem azon is túl, ami indokolja a gyors és hatékony intézkedéseket. A kormány célja, hogy a paksi munkák befejezésével vagy azzal párhuzamosan előterjessze az aszályproblémák megoldását célzó jogszabályokat.
A Paksi Atomerőmű zavartalan működése alapvető fontosságú Magyarország energiaellátása és klímavédelmi céljai szempontjából. Magyar Péter rámutatott, hogy az atomerőmű nélkülözhetetlen az ország karbonkibocsátásának csökkentésében és az energiaellátás költségeinek kordában tartásában. Az atomerőmű-ellenes álláspont szerinte nem összeegyeztethető a klímavédelem iránti elkötelezettséggel.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kiemelte, hogy a projekt sikere az országos összefogásnak köszönhető, amelyben a lakosság több mint 80 százaléka és több mint ezer vállalat is részt vett az áramfogyasztás visszafogásával. A fenékküszöb megvalósítása a műszaki egyetem mérnökeinek tervezésével, a vízügyesek koordinációjával és a honvédelem éjjel-nappali munkájával valósult meg. Ez a példaértékű együttműködés mutatja, hogy válsághelyzetben az ország képes hatékonyan reagálni.
A paksi munkálatok lezárultával vagy azzal egy időben a kormány példátlan gyorsasággal terjeszti be a szükséges jogszabályokat. Ezek között szerepel egy víz- és energiagazdálkodási törvény, valamint egy klímatörvény, amelyek az aszállyal járó problémák megoldását és a klímaválság elleni küzdelmet célozzák. Kapitány István szerint a jövőben az energiamix diverzifikálása, beleértve a szélerőművek telepítését és 3000 megawattos energiatároló kapacitások kiépítését, kulcsfontosságú lesz a válságos helyzetek kezelésében.
Ruszin Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a katonák folyamatos, éjjel-nappali munkáját emelte ki, akik a műszakiak mellett búvárokkal, légvédelmisekkel, tüzérekkel és különleges erőkkel is hozzájárulnak a fenékküszöb építéséhez. A projekt sikeres befejezése és a tervezett jogszabályok elfogadása hosszú távon biztosíthatja Magyarország energiaellátásának stabilitását és környezeti fenntarthatóságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása