A Paks II. atomerőmű bővítési projektjének ütemterve kapcsán új, aggasztó információk láttak napvilágot. A Politico által megszerzett belső Roszatom dokumentumok arra utalnak, hogy a beruházás jelentős késedelmet szenvedhet az eredeti tervekhez képest. Az orosz állami atomenergetikai vállalat belső építési ütemterve szerint a két új blokk közül a 6-os blokk ideiglenes átvétele és üzemeltetési engedélyének megszerzése csak 2034. december 30-án történhet meg. Ez az időpont jelentős eltérést mutat a korábban kommunikált 2031–2032-es üzembe helyezési határidőhöz képest, ami komoly kihívásokat vet fel a projekt jövőjével kapcsolatban.
A kiszivárgott táblázat részletesen bemutatja a beruházás engedélyezési és kivitelezési mérföldköveit 2015-től kezdődően. A dokumentum alapján a 6-os blokk első betonozását 2026. szeptember 6-ra tervezték, míg a teljes projekt utolsó szabályozási és átadási lépéseit 2034 végére ütemezték. Az 5-ös blokk első betonját 2026 februárjában öntötték ki, holott a belső ütemterv szerint ennek eredetileg már 2025 márciusában meg kellett volna történnie. Ez azt jelenti, hogy a projekt a dokumentumban szereplő új menetrendhez képest is közel egyéves csúszásban van, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
A Roszatom a megkeresésre reagálva azt közölte, hogy a reaktorok a korábban meghatározott időkereten belül készülnek el. Hozzátették, hogy a beruházás a magyar féllel egyeztetett menetrend szerint halad, azonban konkrét átadási időpontot nem neveztek meg. A vállalat tájékoztatása szerint az 5-ös blokk alapozása már 80 százalékban elkészült, és az év végéig befejezik a munkálatokat. Ezzel párhuzamosan zajlik a 6-os blokk munkagödrének kialakítása, melyet követően megkezdődhet az első beton kiöntésének előkészítése.
A Paks II. atomerőmű bővítési projektje 2014-ben indult Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti megállapodás alapján. Az eredeti tervek szerint az első blokk üzembe helyezését 2025–2026 körülre várták, ami azóta többször módosult. Azonban a beruházás már eddig is jelentős késedelmet halmozott fel az eredeti elképzelésekhez képest, ami folyamatosan napirenden tartja a projekt sorsát.
A Politico által megszerzett táblázat metaadatainak vizsgálata szerint a dokumentumot eredetileg 2015-ben hozták létre, és az elmúlt évtizedben többször is frissítették. A lap ugyanakkor nem tudta pontosan megállapítani, hogy mikor történt a legutóbbi módosítás, ami befolyásolhatja az adatok aktualitását. A projekt a kezdetektől fogva számos műszaki, engedélyezési és finanszírozási kihívással szembesült, amelyek hozzájárultak a folyamatos csúszásokhoz és a költségek növekedéséhez.
A potenciális újabb késedelem komoly kérdéseket vet fel a beruházás jövőjével és finanszírozásával kapcsolatban, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A magyar kormány jelenleg is felülvizsgálja a projektet, melynek eredménye alapvetően befolyásolhatja a további lépéseket és a kivitelezés menetét. A Paks II. Zrt. szóvivője szerint a felülvizsgálat a beruházás összetettsége miatt időigényes folyamat, ezért pontosabb tájékoztatást csak annak lezárása után tudnak adni a nyilvánosságnak.
Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő szerint az újabb csúszás nem lepte meg, tekintettel a projekt korábbi előzményeire. Becslései alapján Magyarország már mintegy ezermilliárd forintot, azaz körülbelül 2,7 milliárd eurót költött a projektre, ami jelentős terhet ró az állami költségvetésre. Az orosz külügyminisztérium álhírterjesztéssel vádolta a Politicót, és visszautasította a Roszatom építési problémáiról szóló állításokat, hangsúlyozva, hogy a munka zökkenőmentes és a tervek szerint halad.
Sajtóinformációk szerint az sem zárható ki, hogy a Paks II. tényleges befejezése 2034 decemberénél is későbbre tolódhat, ami további bizonytalanságot jelent. A beruházásban a Roszatom magyar, francia és orosz vállalkozókkal, valamint beszállítókkal dolgozik együtt, ami komplex együttműködést igényel. A projekt magyar oldali felügyeletét az állami tulajdonú Paks II. Zrt. látja el, amelynek feladata a kivitelezés koordinálása és ellenőrzése.
A magyar kormány a Világgazdaság többszöri megkeresésére sem kívánt nyilatkozni az ügyben, ami tovább növeli a találgatásokat. A projekt körüli bizonytalanságok és az ellentmondásos információk továbbra is fennállnak, miközben a beruházás a magyar energiabiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű. A felülvizsgálat eredménye és a Roszatom további kommunikációja adhat majd tisztább képet a Paks II. jövőjéről és a várható üzembe helyezési dátumokról.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása