Az OTP Csoport első féléves eredményei ismételten megerősítették a pénzintézet regionális nagybanki státuszát, jelentős részben a külföldi leányvállalatok kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. Ugyanakkor a konszolidált profitot negatívan befolyásolták a forint erősödése, az állami elvonások, valamint a kamatstop meghosszabbítása, amely ellen a bank jogi lépéseket is tett. A menedzsment mindezek ellenére felfelé módosította az éves előrejelzését.
Az OTP első féléves pénzügyi beszámolója szerint a csoport teljesítményének mintegy 70 százaléka már a külföldi leánybankoktól származik, bevételeinek 42 százaléka pedig euróhoz kötődik. A forint éves szintű erősödése azonban hátrányosan érintette a külföldön elért eredmények hazai devizában kifejezett értékét. Ennek ellenére az üzleti teljesítményt tükröző adózás előtti eredmény 11 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
A második negyedéves eredményeket jelentősen befolyásolták az egyszeri állami elvonások, mint az extraprofitadó és a bankadó, amelyeket egész évre előre el kellett számolni. Az OTP az első fél évben 30 milliárd forint extraprofitadót könyvelt el, és az egész évre 110 milliárd forintos teherrel számol, ami jelentős növekedés a tavalyi 54 milliárdhoz képest. Ukrajnában a megduplázott társasági adót a bank elfogadhatónak tartja, mivel az ukrán leányvállalat jövedelmezősége továbbra is kedvező.
A kamatstop fennmaradása a második negyedév egyik legnagyobb egyszeri tételét jelentette, mivel az OTP az intézkedés kivezetésére számított. A Tisza-kormány azonban nemcsak fenntartotta, hanem határozatlan időre meghosszabbította azt, ami miatt a banknak mintegy 30 milliárd forintos egyszeri veszteséget kellett elszámolnia a futó hitelszerződések várható hatása miatt. Az OTP álláspontja szerint a kamatstopban részesülő adósok 2022 eleje óta indokolatlan előnyt élveznek, és nem feltétlenül a rászorulókat segíti, ezért jogi lépéseket is tett az intézkedés ellen.
Az OTP Csoport második negyedéves konszolidált adózás utáni eredménye 305,767 milliárd forintra csökkent a tavalyi 330,015 milliárd forintról, ami kevesebb mint 1,7 százalékkal maradt el az elemzői konszenzustól. A nyereség mérséklődését nem az alaptevékenység gyengülése okozta, hanem a jelentős adó- és szabályozói terhek, valamint az árfolyamhatások. A bevételek és a hitelállomány továbbra is emelkedtek, aminek fényében a menedzsment felfelé módosította az éves előrejelzés egyik kulcselemét.
A második negyedéves normalizált eredményt két magyarországi tétel rontotta összesen 68,5 milliárd forinttal negyedéves összevetésben. A kamatstop szabályozásának módosítása 30,4 milliárd forintos negatív hatást okozott, ami adózás után 27,6 milliárd forintot jelentett. Emellett a támogatott lakossági hitelek, valamint az ezek kamatkockázatára részleges gazdasági fedezetet nyújtó swapügyletek valósérték-korrekciója is jelentősen változott.
Ez a tétel az első negyedévben még 22,6 milliárd forintos pozitív eredményt hozott, a második negyedévben azonban már 20,9 milliárd forintos veszteséget okozott. A két negyedév közötti romlás így 43,5 milliárd forintot tett ki, ami az adózás utáni eredmény negyedéves dinamikájára 39,6 milliárd forintos negatív hatást gyakorolt. A magyarországi csoporttagok által az első negyedévben elszámolt banki különadók, valamint az ezekhez kapcsolódó csökkentések adózás után 160 milliárd forinttal terhelték meg az első féléves eredményt.
A bruttó adóteher a társaságiadó-hatás előtt 175,7 milliárd forint volt, amelyből 35 milliárd forintot a pénzügyi szervezetek különadója tett ki, ennek teljes éves összegét már az első negyedévben lekönyvelték. A 2026-os extraprofitadó teljes bruttó összege 162,5 milliárd forint volt, amit azonban mérsékelt az év során várhatóan érvényesíthető levonás első hat hónapra jutó része. A bank számításai szerint a csökkentések után az éves extraprofitadó várhatóan 114,8 milliárd forint lesz, miközben az első félévben elszámolt teher adózás előtt 138,7 milliárd forintot ért el, ami 58 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél, nagyrészt a jogszabályi feltételek szigorítása miatt.
A bankkártyás tranzakciók után fizetendő teljes éves tranzakciós illetékből további 2 milliárd forintot számoltak el az első negyedévben. Bulgáriában és Szlovéniában a teljes évre vonatkozó betétbiztosítási díjakat szintén előre könyvelték, adózás utáni eredményhatásuk – a második negyedévi visszatérítésekkel együtt – 13,6 milliárd forint volt. Ukrajnában a bankokra vonatkozó társaságiadó-kulcs emelkedése, 2025-ös 25 százalékról 2026-ban 50 százalékra, rontotta a jövedelmezőséget.
A csoport forintban kimutatott számait az árfolyamváltozások is befolyásolták. A forint euróval szembeni záróárfolyama 11 százalékkal, az első féléves átlagárfolyam pedig 8 százalékkal erősödött az előző év azonos időszakához képest, ami lefelé torzította a külföldi leánybankok eredményeinek forintban kifejezett értékét.
Az OTP Csoport összes bevétele a második negyedévben éves összevetésben 1 százalékkal, 757,866 milliárd forintra emelkedett, ami a jelentős terhek ellenére is növekedést mutat. A növekedés motorja egyértelműen a nettó kamatbevétel volt, amely 13 százalékkal, 541,396 milliárd forintra bővült. Ezzel szemben a nettó díj- és jutalékbevétel 152,385 milliárd forinton stagnált, az egyéb bevételek viszont 44 százalékkal, 64,085 milliárd forintra estek vissza.
A teljesítő, vagyis a Stage 1 és Stage 2 kategóriába sorolt konszolidált hitelek állománya az első hat hónapban árfolyamszűrten 8 százalékkal nőtt, az első negyedév 3 százalékos, a második pedig 5 százalékos bővülést hozott. A teljesítő vállalati hitelek negyedéves növekedése az első három hónap 2 százalékáról 4 százalékra gyorsult, miközben a lízingkitettségek a második negyedévben 6 százalékkal emelkedtek. Az ügyfélbetétek állománya hat hónap alatt árfolyamszűrten 6 százalékkal, ezen belül a lakossági betéteké 5 százalékkal bővült.
A magyarországi lakossági betétállomány az első negyedévben 9 százalékkal ugrott meg, majd a második negyedévben lényegében változatlan maradt. A magyar alaptevékenységet lefedő OTP Core összes bevétele éves összevetésben 12 százalékkal, 282,1 milliárd forintra nőtt, korrigált nettó profitja azonban 21 százalékkal, 84,1 milliárd forintra csökkent. Az OTP Core az első félév egészében 70,1 milliárd forintos eredményt ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül.
A magyarországi teljesítményt a növekvő kormányzati terhek és a részben szabályozói okokra visszavezethető magasabb kockázati költségek fékezték. A lakossági hitelezést továbbra is az Otthon Start program erős folyósításai hajtották, miközben a vállalati hitelállomány is tovább emelkedett.
A külföldi leánybankok közül az üzbég Ipotéka Bank érte el a legnagyobb profitnövekedést, nyeresége 43 százalékkal, 17,17 milliárd forintra emelkedett. Az orosz érdekeltség profitja 18 százalékkal, 56,1 milliárd forintra nőtt. Ukrajnában ezzel szemben 48 százalékkal zuhant a nyereség, és 8 milliárd forint alá került.
Az OTP júliusban megállapodást írt alá a Luminor Bank felvásárlásáról, ami szilárd alapot jelenthet a növekedésre a balti államokban. A Luminor Bank a balti régió harmadik legnagyobb pénzintézete, amely Észtországban, Lettországban és Litvániában nyújt banki szolgáltatásokat. Ez a lépés tovább erősíti az OTP regionális jelenlétét és diverzifikálja bevételeit.
A bank menedzsmentje továbbra is abban bízik, hogy a kamatstop csak átmeneti intézkedés marad, és ennek rendezéséről a Magyar Bankszövetség és a kormány képviselői már tárgyalnak. Az éves előrejelzés felfelé módosítása jelzi a bankvezetés optimizmusát a csoport jövőbeli teljesítményével kapcsolatban, a kihívások ellenére is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása