Három és fél évnyi stagnálás után a magyar gazdaság idén végre érdemi lendületet vehet az OTP Bank elemzői szerint. A bank legfrissebb negyedéves elemzése javuló növekedési kilátásokat prognosztizál, miközben a forint árfolyamában sem jelentős gyengülést, sem erősödést nem várnak a közeljövőben. A gazdasági fordulat ellenére a költségvetési politika és a fiskális kiigazítások mikéntje alapvető kérdés marad a jövőre nézve.
Az OTP elemzése rámutat, hogy az idei első két negyedév adatai már a gazdaság megmozdulását jelzik. A mezőgazdaság nélkül számolva az évesített negyedéves GDP-növekedés 2,5 százalékot ért el mindkét negyedévben. A bank 2026 egészére 1,7 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A gazdaság fő motorja továbbra is a lakossági fogyasztás marad, emellett az export is visszatérhet a növekedési pályára két év visszaesés után. Ezzel szemben a beruházások még mindig fékezik a gazdaságot, különösen az állami fejlesztések alakulnak a vártnál gyengébben. A vállalati szektorban azonban már megfigyelhetők az élénkülés első jelei.
Az infláció a vártnál kedvezőbben alakult, az erősebb forint és a kedvező élelmiszerárak hatására. Az OTP idén átlagosan mindössze 1,7 százalékos áremelkedéssel számol, jövőre azonban 2,6 százalékra gyorsulhat az infláció. Az elemzők szerint a kockázatok inkább felfelé mutatnak, melyet a magas energiaárak, a szárazság és a műtrágyahiány is fokozhat.
A magyar gazdaságot az elmúlt időszakban több tényező is hátráltatta, mint például a nyári aszály, a paksi atomerőmű leállása és a nemzetközi konfliktusok, így az iráni háború. Ezek a külső és belső sokkok hozzájárultak a három és fél éves stagnáláshoz, melyből most látszik a kilábalás. A kormányzat euróbevezetési tervei régóta napirenden vannak, ami befolyásolja a forint árfolyamával kapcsolatos döntéshozói stratégiát.
A forint árfolyama a nyári hónapokban is stabilan 360 forint körül mozgott az euróval szemben, annak ellenére, hogy a kamatkülönbözet csökkent. A jegybank már korábban is reagált kamatpolitikai lépésekkel bizonyos árfolyamszinteknél, például májusban és júniusban. Ez a beavatkozási hajlandóság korlátozza a forint erősödésének lehetőségét, miközben a kormányzati érdekek a stabilitás felé mutatnak.
Az infláció kedvező alakulásában kulcsszerepet játszott a forint ereje és az élelmiszerárak mérséklődése. Az árrésstopok esetleges kivezetésétől az OTP elemzői nem várnak jelentős inflációs sokkot, annak fogyasztói árakra gyakorolt hatását csupán mérsékeltnek ítélik. A globális energiaárak és a mezőgazdasági tényezők azonban továbbra is kockázatot jelentenek az áremelkedésre.
A gazdasági gyorsulás egyik legnagyobb kérdőjele a költségvetés állapota és a fiskális politika. A kormánynak 2027-ben meg kell kezdenie az államháztartás kiigazítását, de egyelőre nem tisztázott, milyen eszközökkel és területeken valósul meg ez a konszolidáció. Október közepén várható a 2027-es költségvetés tervezete, amely egy középtávú makrogazdasági és fiskális pályát is felvázol.
Ez a dokumentum adhat először érdemi képet arról, milyen árat kell fizetnie a gazdaságnak a költségvetési konszolidációért. A növekedés szerkezete is átalakulhat: az uniós források beáramlása élénkítheti az állami beruházásokat, míg az újonnan termelésbe álló kapacitások az exportot húzhatják. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás lendülete mérséklődhet a lassuló bérnövekedés és a visszafogottabb hitelezési aktivitás miatt.
A kamatpolitikában a piac jelenleg nem áraz újabb kamatcsökkentést az év hátralévő részére, amit a tartósan magas energiaárak és az emelkedő fejlett piaci kötvényhozamok is befolyásolnak. Az OTP szerint alacsonyabb kamatokra akkor nyílhatna tér, ha tovább csökkenne a magyar eszközök kockázati prémiuma. Ebben a jegybank helyett elsősorban a költségvetési politika szerepe lesz döntő, a 2027-es költségvetési törvényjavaslat hitelessége kulcsfontosságú.
A forint árfolyamával kapcsolatban az OTP nem számít jelentős kilengésre a következő hónapokban. A kormány euróbevezetési tervei miatt a döntéshozók érdekeltek egy stabilan erős árfolyamban, mivel ez alapvető az euró bevezetéséhez szükséges inflációs feltételek teljesítéséhez. Azonban a jegybanki beavatkozások korlátozhatják az erősödés mértékét.
Befektetési szempontból az OTP elemzői a részvénypiacon az AI által hajtott profitnövekedés ellenére sem javasolják a teljes piac egy kalap alá vételét. Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-asset Elemzési Osztályának vezetője szerint érdemes figyelni egyes feltörekvő piacokra, mint például Dél-Korea, amely erősen kitett az AI-hoz kapcsolódó folyamatoknak. A kelet-közép-európai régiót továbbra is az egyik legérdekesebb, nem AI-vezérelt befektetési térségnek tartják.
A nyersanyagok piacán óvatosabb a kép, az OTP semleges állásponton van, mivel az árfolyamokat elsősorban a közel-keleti konfliktus alakulása mozgatja, melynek kimenetele nehezen jelezhető előre. Egy kedvezőtlenebb forgatókönyv újabb energiaár-emelkedést hozhatna. Jelenleg inkább a mezőgazdasági nyersanyagokban és az uránban látnak emelkedési lehetőséget.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása