Az OTP Bank részvényeinek árfolyama jelentős ingadozást mutatott az elmúlt időszakban. A 2022 ősze óta tartó látványos emelkedés, amely idén szeptemberben történelmi csúcsot ért el, megtört, és az árfolyam több mint 20 százalékot esett. Péntek délelőtt azonban egy 5 százalékos korrekció volt tapasztalható, ami a befektetők figyelmét ismét a bankpapírokra irányította.
Az OTP részvényeinek értéke szeptemberben érte el a 47 470 forintos történelmi maximumot, ami a négy évvel korábbi, 8 000 forint körüli mélyponthoz képest jelentős drágulást jelentett. Ezt követően az árfolyam több mint egyötödét elvesztette, mielőtt pénteken egy felfelé irányuló korrekció indult volna. Az elemzők szerint a korábbi emelkedés indokolt volt, hiszen a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése utáni mélypontról a bank pénzügyi teljesítményének javulása húzta fel az árfolyamot.
A Concorde-csoport elemzési üzletágvezetője, Bukta Gábor szerint a szeptemberi csúcsot követő esésnek több fő oka is volt. Az egyik tényező az oroszországi kivonulásról szóló vezérigazgatói nyilatkozat, amely bizonytalanságot okozott a befektetők körében. A másik, és nagyobb hatású ok az európai bankrészvényeket érintő általános eladási hullám volt, amelyet a francia költségvetési válság és a növekvő államkötvényhozamok is felerősítettek.
Az OTP részvényei 2022-ben jelentősen estek az orosz–ukrán háború kitörése után, mivel a befektetők aggódtak az oroszországi érdekeltségek, különösen az Investsberbank (ma OTP Bank Russia) jövője miatt. A nemzetközi szankciók és az orosz ellenintézkedések megnehezítették a külföldi tulajdonú bankok értékesítését és a nyereség kivonását. A 2022-es mélypontot követően azonban az OTP árfolyama fokozatosan erősödött, amit a bankcsoport javuló pénzügyi eredményei és a fő piacokon elért profitnövekedés indokolt.
A legutóbbi esés egyik kiváltó oka Csányi Péter vezérigazgató szeptember végi nyilatkozata volt a Bloombergnek, miszerint a bank mérlegeli az oroszországi kivonulást. Egy ilyen lépés akár 2 000 forintos részvényenkénti tőkekivonást is jelenthetne Bukta Gábor becslése szerint. Azonban a közel 10 000 forintos árfolyamveszteségnek csak mintegy 2 000–3 000 forintját magyarázza ez a bizonytalanság.
A zuhanás nagyobb részét az európai bankrészvényeket érintő szélesebb körű eladási hullám okozta. Franciaországban az államháztartási hiány várhatóan meghaladja a GDP 5 százalékát, és az államadósság is növekszik, miközben a költségvetés elfogadása is bizonytalan. Ez a helyzet növelte a francia állampapírok kockázatát, és a hozamok csaknem 25 éves csúcsra emelkedtek. A feszültség átterjedt más európai kötvénypiacokra is, miközben a közel-keleti konfliktus miatti olajár-emelkedés erősítette az inflációs félelmeket.
Az emelkedő államkötvényhozamok Európában és az Egyesült Államokban is drágítják a finanszírozást, ami lassíthatja a gazdasági növekedést. Ez különösen kedvezőtlen a bankok számára, mivel csökkenhet a hitelkereslet, és növekedhet a törlesztési nehézségek száma. Az elmúlt években jelentősen drágult európai bankrészvények esetében a befektetők a növekvő kockázatok miatt realizálták nyereségüket. Az OTP esését felerősíthette a magyar kisbefektetők nyereségrealizálása is, akik a korábbi jelentős drágulás után dönthettek az eladás mellett.
Bukta Gábor szerint az OTP esése túlzott volt, különösen a lengyel versenytársakhoz képest, amelyek árfolyama jóval kisebb mértékben csökkent. Az OTP részvényei ráadásul már a visszaesés előtt is alacsonyabb értékeltségen forogtak, mint lengyel riválisaik. A Concorde elemzője hangsúlyozta, hogy a nemzetközi eladási hullám és a hazai profitrealizálás együttesen nagyobb árfolyamcsökkenést okozott, mint amit a bank fundamentális kilátásai indokoltak volna.
A gyengülési folyamatot az automatikus tőzsdei kereskedési algoritmusok is felerősíthették. Ezek a rendszerek nagy ingadozások esetén automatikusan eladásokat generálnak a kockázat csökkentése érdekében, ami tovább nyomhatja lefelé az árfolyamot és további eladásokat válthat ki. Az esés akkor áll meg, ha az algoritmusok kimerülnek, vagy ha a hosszabb távra tervező befektetők megjelennek, akik a visszaesett árfolyamot jó vételi lehetőségnek tartják.
A pénteki, több mint 5 százalékos emelkedés mögött egy konkrét vállalati bejelentés állt. Az OTP közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte 50 milliárd forint értékű saját részvény visszavásárlását, amelyet 2027. március 31-ig hajthat végre. Ez a lépés pozitív üzenet a befektetők számára, jelezve, hogy a bank vezetése kedvezőnek ítéli a jelenlegi árfolyamot a saját részvények megvásárlásához. Az 50 milliárd forintból körülbelül 1,25 millió OTP-részvényt lehetne megvásárolni, ami a teljes részvényállomány mintegy 0,4 százaléka.
Az elemző szerint az eladási hullám kifulladásával ismét megjelentek a vevők, és az OTP saját részvényeinek visszavásárlásáról szóló bejelentés tovább erősítette a befektetői bizalmat. A bejelentés önmagában azonban nem garantálja a tartós emelkedést, ehhez a nemzetközi befektetői hangulat javulása is szükséges. Bukta Gábor arra számít, hogy az államkötvényhozamok emelkedése miatt kialakult piaci ijedség nagy részén már túl lehetünk.
Amennyiben nem érkezik újabb jelentős eladási hullám, a befektetők fokozatosan visszatérhetnek az európai bankrészvényekhez. Az elemző szerint újabb jelentős nemzetközi piaci megrázkódtatás nélkül a következő napokban vagy hetekben a 42–43 ezer forintos árfolyam is reális lehet. Hosszabb távon, a következő 6–12 hónapban 50 ezer forint feletti OTP árfolyamot tart reálisnak, mivel nem várható számottevő fundamentális romlás a bank kilátásait illetően. A jelenlegi célár 53 640 forint.
Hosszabb távon kulcskérdés, hogy hogyan alakul a közel-keleti háború és az energiaárak helyzete. Az energiaárak további emelkedése és az ebből fakadó világgazdasági lassulás korlátozhatja a bankrészvények emelkedését. Fontos figyelni a munkaerőpiaci folyamatokat is, mivel Európában egyelőre nem látszik a munkanélküliség jelentős emelkedése. Ez kedvező a bankok számára, hiszen amíg az emberek megtartják munkájukat és jövedelmüket, kisebb az esélye a tömeges hiteltörlesztési nehézségeknek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása