Öt év kihagyás után ismét megkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány és a Norvég Alap között, melynek célja, hogy Magyarország hozzáférjen a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített, mintegy 254,1 millió eurós, azaz több mint 92 milliárd forintos fejlesztési kerethez. Ez a forrás elsősorban zöldberuházások, valamint társadalmi, kulturális és egészségügyi projektek finanszírozását szolgálná.
Orbán Anita külügyminiszter tájékoztatása szerint a kabinet olyan megállapodás megkötésére törekszik, amely a támogatások jelentős részét a helyi közösségek megsegítésére, intézményi fejlesztésekre, valamint társadalmi felzárkóztatásra fordítja. A tárcavezető jelezte, hogy az egyeztetések jól haladnak, és a közeljövőben várhatóan a konkrét részletekről is beszámolnak.
A Norvég Alap és céljai
A Norvég Alap, valamint az EGT Alap Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárulásával jött létre azzal a céllal, hogy tizenöt uniós tagállam gazdasági és társadalmi felzárkózását támogassa. A teljes finanszírozás mintegy 97 százalékát a norvég állam biztosítja. Az alapok célja a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése az Európai Gazdasági Térségen belül, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése.
A támogatások alapvető elvei közé tartozik a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésének megerősítése. A norvég fél korábbi nyilatkozatai szerint ezek az alapelvek Magyarországon nyomás alatt állnak, ezért az alap által nyújtott befektetésekre minden eddiginél nagyobb szükség van.
Előzmények: Elveszített források és a korábbi konfliktus
A mostani tárgyalásoknak különös jelentőséget ad a közelmúltbeli előzmény, hiszen az ország az előző, 2014 és 2021 közötti támogatási ciklus 214,6 millió eurós – nagyjából 78 milliárd forintos – keretét teljesen elveszítette. Akkor a civil forrásokat elosztó független lebonyolító szervezet kiválasztása körüli viták miatt nem sikerült megegyezni a felek között.
A korábbi konfliktus 2014-ben alakult ki a magyar kormány, valamint a Norvég Alap donor országai és a civilek támogatásával megbízott szervezetek között. A vita lényege az volt, hogy ki oszthassa ki a civileknek szánt pénzeket. A magyar kormány azt szerette volna, ha egy állami szereplő dönthet a forrásokról, de ezt az EGT-tagállamok nem fogadták el.
Az ügyészség elutasította a feljelentéseket, a KEHI pedig elállt a további fellebbezéstől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot tartott, melynek során felfüggesztette egyes Norvég Alap által finanszírozott szervezetek adószámát, és házkutatásokat is tartott. Az Alkotmánybíróság elé került az adószám felfüggesztésének ügye, a házkutatásokat pedig utóbb törvénytelennek találta a bíróság, mivel bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható. Végül a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárását.
A konfliktus idején Magyarország számos figyelmeztetést és kritikát kapott nemzetközi partnereitől, többek között az Európa Tanácstól és az Amerikai Egyesült Államoktól, mivel úgy ítélték meg, hogy a kormány saját maga akarja eldönteni a civil szervezetek finanszírozását, ellehetetlenítve ezzel a hazai civil szektort. Kritizálták továbbá a kormányzati ellenőrzés tényét és módszereit is.
A korábbi kormány lényegében lemondott erről a jelentős forrásról, miután nem sikerült megegyezni a független lebonyolító szervezet kiválasztásáról. Ezt követően, 2021 júliusában a norvég külügyminiszter megerősítette, hogy végül nem született megállapodás, így Magyarország elesett a neki szánt támogatástól.
A jelenlegi tárgyalások jelentősége
A mostani tárgyalások új lehetőséget teremtenek arra, hogy Magyarország hozzájusson a számára elkülönített forrásokhoz. A 2021 és 2028 közötti ciklusban rendelkezésre álló 254,1 millió euró (több mint 92 milliárd forint) jelentős mértékben hozzájárulhat az ország zöldberuházásaihoz, társadalmi felzárkóztatási programjaihoz, valamint kulturális és egészségügyi fejlesztéseihez.
A tárgyalások sikeres lezárása kulcsfontosságú lehet a hazai közösségek és intézmények számára, amelyek a támogatások jelentős részét kaphatják. A külügyminiszter optimista nyilatkozata szerint az egyeztetések pozitív irányba haladnak, ami reményt ad a megállapodás mielőbbi létrejöttére és a források felhasználásának megkezdésére.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása