Magyarországon egyre kritikusabbá válik a háziorvoshiány, amely mára több mint ezer betöltetlen praxist eredményezett országszerte. Ez a helyzet mintegy 1,4 millió embert érint, akiknek az alapellátása már csak helyettesítéssel biztosítható. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a probléma gyökerei a kiöregedő orvostársadalomban, az alacsony bérekben, az adminisztratív túlterheltségben és a kiszámíthatatlan életpályában keresendők, amelyek elriasztják a fiatalokat a szakmától. Rendszerszintű beavatkozás hiányában a már amúgy is leterhelt kórházi és sürgősségi ellátás összeomlása fenyeget.
A háziorvoshiány mértéke és tendenciái
A betöltetlen háziorvosi körzetek száma folyamatosan növekszik. Míg a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusban még 762 üres praxisról számolt be, addig Porpáczy Krisztina egészségügyi államtitkár októberi bejelentése szerint ez a szám már elérte az 1025-öt. Ez a szám 2019 márciusa óta 2,4-szeresére nőtt, ami rávilágít a probléma súlyosbodó jellegére.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztják az aggasztó tendenciát. 2025-ben 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással, ami 2,3 százalékos visszaesést jelent a 2024-es 43 123 főhöz képest. Ez a csökkenés megtörte azt a többéves növekedési trendet, amely 2020 és 2024 között közel 16 százalékos emelkedést mutatott az aktív orvosok számában. Bár a tavalyi visszaesés önmagában nem drámai, jelzi, hogy az egészségügyi rendszer továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe az orvosok megtartása és az utánpótlás biztosítása terén.
A betöltetlen praxisok hosszú távú problémát jelentenek: a hiányos körzetek 90%-a több mint egy éve, 74%-a több mint két éve, 37%-a több mint öt éve, 15%-a több mint tíz éve, sőt 3%-a több mint húsz éve áll üresen. Ez azt jelenti, hogy sok településen már évtizedek óta nincs állandó orvosi ellátás, és a lakosság kizárólag helyettesítésre szorul.
Az orvoshiány okai és következményei
A Magyar Orvosi Kamara szerint az orvoshiány hátterében több tényező is meghúzódik. Az egyik legfontosabb ok a szakma elöregedése: a háziorvosok több mint fele elmúlt 60 éves, míg a 40 év alattiak aránya alig 7 százalék. Ezzel párhuzamosan az alacsony bérek, a jelentős adminisztratív terhek és a kiszámíthatatlan életpálya vonzerejét csökkentik a fiatal orvosok számára.
A hiány nem csak a vidéki, hátrányos helyzetű térségeket érinti, hanem Budapestet is. A kisebb településeken gyakran több falu tartozik egyetlen praxishoz, így számos helyen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés. Az orvoshiány miatt sok szakember kénytelen két-három praxist is ellátni egyszerre, ami óriási terhet ró rájuk. Ezt a terhelést tovább növeli, hogy a járóbeteg-szakellátás nehézkes hozzáférhetősége miatt a betegek egyre nagyobb arányban fordulnak az alapellátáshoz, ami évente mintegy 71 millió orvos-beteg találkozást eredményez a rendelőkben.
A regionális különbségek is jelentősek: 2025-ben lakosságarányosan valamennyi vármegyében csökkent az orvosok száma, a legnagyobb visszaesést Komárom-Esztergom, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben regisztrálták. A legsúlyosabb létszámleépülés a foglalkozás-orvostant, a háziorvostant és a sebészetet érintette, mindhárom területen 7 százalék feletti visszaeséssel. Az alapellátásban a MOK adatai szerint 16 százalékos a praxis-üresedés. A háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 1,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a gyermekellátásban volt a legdrámaibb, 3,8 százalékos a csökkenés. Ennek következtében az egy orvosra jutó betegmegjelenések száma átlagosan 3,6 százalékkal nőtt, a legnagyobb terhelést a keleti országrészben, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében regisztrálták.
Kormányzati intézkedések és jövőbeli tervek
A folyamat megállítására az egészségügyi kormányzat egy átfogó stabilizációs csomagot készít elő a 2027-es évre. Bár a pontos költségvetési számok az október 15-én záruló egyeztetésekig nem nyilvánosak, a tervek között szerepel az alapfinanszírozás és az ügyeleti óradíjak emelése, valamint a pályájuk első tíz évében járó orvosok fokozottabb bértámogatása.
A kormány tervei szerint anyagilag is ösztönöznék a szakdolgozók és további szakorvosok alkalmazását, bérüket pedig a szakképzettségükhöz igazítva emelnék. A jelenlegi, tisztán teljesítményalapú finanszírozást egy eredményalapú rendszer váltaná fel, ami azt jelentené, hogy az orvosok nagyobb díjazásban részesülnének, ha sikeresen javítják egy krónikus beteg állapotát. Emellett a rezsitámogatást a rendelési idővel arányosan biztosítanák. Az intézkedéscsomag célja az alapellátás megerősítése, a háziorvosi hatáskörök bővítése és a jelenlegi ügyeleti rendszer felülvizsgálata, miközben az intézményi háttér is megújul.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása