A magyar belpolitikai életben mozgalmas napra virradt az ország, ugyanis az Országgyűlés kedden több kulcsfontosságú személyi kinevezésről is dönthet. A képviselők szavaznak Polyák Gábor médiajogász Médiatanács-elnöki jelöléséről, miután a művelődési bizottság már támogatta javaslatát. Emellett napirendre kerülhet Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi kinevezése is, akit Baka András köztársasági elnök javasolt a posztra. Azonban Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy a Tisza-frakció támogatása Szathmáry kinevezéséhez nem garantált, és a frakció várhatóan csak a jövő héten hoz végleges döntést.
Polyák Gábor jelölését a Médiatanács élére az Országgyűlés szakbizottsága támogatta, miután nyilvános meghallgatáson ismertette szakmai elképzeléseit. A bizottság munkájában részt vevő szakmai testületek négy jelöltet, köztük Polyák Gábort tartották érdemesnek a pozícióra. A médiatanács elnöke és tagjai jelölésének folyamatát a bizottság elnöke kulcsfontosságú eseménynek nevezte, mivel ez az első alkalom a magyar demokratikus történelemben, hogy nyilvános és átlátható kiválasztási folyamat eredményeként tesznek javaslatot a médiahatóság vezetésére. Polyák egy konvergens, független és pártatlan médiahatóság képét vázolta fel, hangsúlyozva a nyílt párbeszéd fontosságát, valamint a professzionális hazai tartalomgyártás és a véleménypiaci verseny biztosítását.
A legfőbb ügyészi poszt Nagy Gábor Bálint lemondásával üresedett meg 2026 augusztusában. Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolta a tisztségre, aki korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályát vezette, és szakterülete a kiberbűnözés, valamint a mesterséges intelligencia büntetőjogi kérdései. Szathmáry 2007-ben szerzett jogi diplomát, és 2012-ben doktori fokozatot, mindkettőt summa cum laude minősítéssel. A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea szerint a jelölésről szóló hírek nem váltottak ki „örömujjongást” a frakcióban, és a végleges döntés még várat magára. A legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg kilenc évre, a képviselők kétharmadának szavazatával.
Eközben tovább dagad az M6-os autópálya-koncesszió ügye, amelyet a kormány a 2022-ben kötött, 35 éves szerződés felülvizsgálatával kezel. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a magyar történelem legsúlyosabb korrupciós ügyének nevezte a megállapodást, amely az átvilágítások alapján súlyosan túlárazottnak és jogszerűtlennek minősült. A rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz az ügyben. A miniszter tájékoztatása szerint a 35 éves futamidő alatt az állam fizetési kötelezettsége elérné a 23 196 milliárd forintot. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium már korábban büntetőfeljelentést tett az M6-os autópálya üzemeltetési jogának odaítélése miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint hivatali visszaélés gyanúját felvetve. A tárca szerint az MKIF Zrt. több mint 100 milliárd forinttal drágábban vállalta az üzemeltetést 11 évre, mint a korábbi szolgáltató vagy az állami Magyar Közút. Az MKIF vezérigazgatója, Németh Tamás azonban visszautasította a túlárazás vádját, mondván, a miniszter által említett számok nem egyeznek a szerződésben szereplő összegekkel, és az ajánlatuk műszaki tartalma sem azonos a jelenlegi üzemeltetésével.
Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben részletesen ismertette az előző kormányhoz köthető üzleti körök visszaéléseit. Kijelentette, hogy a jogtalanul megszerzett vagyon visszaszerzése nemzeti minimum, hangsúlyozva a magyar érdek védelmének kulcsfontosságát. A kormányfő szerint „ami a magyaroké, azt vissza kell adni a magyaroknak”.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása