Oroszország elnöki rendelettel ideiglenes állami felügyelet alá helyezte a svájci Nestlé élelmiszeripari óriásvállalat és a francia Auchan kiskereskedelmi lánc oroszországi vagyonát. Az intézkedés a Kreml szélesebb körű államosítási hullámának újabb állomása. Az érintett cégek eszközeit egy orosz belföldi vállalat, az L.E.V. Management ideiglenes irányítása alá vonták, ahogyan arról a CNN is beszámolt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak úgy fogalmazott, hogy az Auchan és a Nestlé "ellenséges országokból származó európai vállalatok", amelyek országai aktívan részt vesznek Oroszország elleni hadműveletekben.
A Nestlé, a világ legnagyobb élelmiszer- és italgyártó vállalata, amely olyan ismert márkákat gyárt, mint a KitKat és a Nescafé, hat telephelyet üzemeltet Oroszországban. Ezeken a telephelyeken több mint hétezer embert foglalkoztat. A cég oroszországi árbevétele 2021-ben, az utolsó évben, amelyről adatot közölt, a csoportszintű forgalom két százalékát tette ki, ami mintegy 2,4 milliárd dollárnak felelt meg.
A vállalat közleményében jelezte, hogy vizsgálja a kialakult helyzetet és a lehetőségeit. Minden szükséges lépést megtesz jogainak védelme, valamint az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében. A bejelentés hatására a Nestlé árfolyama két százalékot esett a zürichi tőzsdén.
A francia Auchan kiskereskedelmi lánc, amely harmincezer munkavállalót foglalkoztat, 230 üzlettel és kiterjedt online hálózattal rendelkezik Oroszországban, egyelőre nem reagált a megkeresésre. A Nestlé az ukrajnai háború kitörése után drasztikusan szűkítette oroszországi termékkínálatát. Ennek ellenére folyamatos bírálatok érték, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől is, amiért nem vonult ki teljesen az országból. A cég azzal védekezett, hogy "alapvető élelmiszereket" biztosít a lakosságnak, és nem termel nyereséget a "jelentősen visszaszorított" oroszországi tevékenységéből.
Oroszország 2022 óta egyre szorosabb ellenőrzés alá vonja a külföldi tulajdonú vállalatokat. Vlagyimir Putyin elnök 2023-ban írta alá azt a rendeletet, amely felhatalmazta a kormányt az "ellenségesnek" minősített országokból származó cégek ideiglenes állami felügyelet alá helyezésére. Ez a rendelet adja a jogi alapot a mostani és a korábbi hasonló intézkedésekhez.
Ennek alapján korábban már a francia Danone és a dán Carlsberg oroszországi leányvállalatainak irányítását is átvették. A nyílt háború kirobbanását követő hónapokban több mint ezer vállalat döntött úgy, hogy önként hagyja el az orosz piacot, elkerülve a hasonló állami beavatkozásokat. Az orosz állam azonban továbbra is aktívan él a lehetőséggel, hogy átvegye az irányítást a számára stratégiai vagy politikai okokból fontosnak ítélt külföldi eszközök felett.
Az államosítási hullám azonban nem korlátozódik kizárólag a külföldi cégekre. Az orosz legfőbb ügyészség egyre agresszívebben indít eljárásokat belföldi vállalatok ellen is. Ezek az eljárások gyakran az 1990-es évek privatizációs ügyleteit nyitják újra, azzal az indokkal, hogy azok sértették az ország gazdasági szuverenitását.
Alekszandra Prokopenko, a berlini Carnegie Oroszország–Eurázsia Központ munkatársa a New York Timesban megjelent elemzésében rámutatott, hogy a vagyoni átrendeződés mértéke a Szovjetunió összeomlása óta nem látott szintet ért el. Ez a tendencia mélyrehatóan befolyásolja az orosz gazdasági struktúrát és a tulajdonviszonyokat. A Kreml lépései egyértelműen jelzik az állam növekvő beavatkozását a gazdaságba.
A külföldi vállalatok oroszországi vagyonának állami felügyelet alá vonása jelentős bizonytalanságot teremt a még az országban maradt nemzetközi cégek számára. Ez a tendencia tovább ronthatja az Oroszországba irányuló külföldi befektetések vonzerejét és a befektetői bizalmat. Az ilyen intézkedések hosszú távon alááshatják az orosz gazdaság stabilitását és nemzetközi kapcsolatait.
Az orosz kormányzat célja a gazdasági szuverenitás erősítése és az "ellenséges" országokból származó vállalatok befolyásának csökkentése. Azonban az államosítási hullám és a privatizációs ügyletek felülvizsgálata komoly jogi és gazdasági kihívásokat jelent mind a belföldi, mind a külföldi szereplők számára. A helyzet további alakulása alapvetően befolyásolhatja az orosz gazdaság jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása