Az orosz jegybank pénteken hozza meg döntését az irányadó kamatlábról, melynek kapcsán a piaci elemzők többsége a lazítási ciklus ideiglenes felfüggesztésére számít. A döntéshozók várhatóan a 14 százalékos alapkamat szinten tartása és egy esetleges 25 bázispontos csökkentés között mérlegelnek. Az inflációs nyomás fokozódása, elsősorban az üzemanyag-ellátási zavarok és az emelkedő állami kiadások miatt, kulcsfontosságú tényezőként jelenik meg a monetáris politika alakításában.
A Bloomberg által megkérdezett tizenegy közgazdász közül mindössze három prognosztizál újabb kamatvágást, ami a piaci konszenzus elmozdulását jelzi a szigorúbb monetáris politika felé. Ez a várakozás jelentősen eltér a korábbi időszak trendjétől, amikor a jegybank több alkalommal is csökkentette az alapkamatot. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki korábban nyíltan támogatta az alacsonyabb kamatokat, mostanra megváltoztatta álláspontját. A magas alapkamatot a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez szükséges "tudatos döntésnek" nevezte, jelezve, hogy a Kreml ezúttal nem gyakorol nyomást egyik irányba sem a jegybanki döntés előtt, ami eltérést mutat a júliusi ülés előtti kommunikációtól.
Az éves infláció ismét gyorsuló ütemben, 6,3 százalékra emelkedett, ami jelentős kihívást jelent a jegybank 4 százalékos célkitűzésének elérésében. Ezt a gyorsulást nagyrészt az ukrán támadások okozta olajfinomítói károk és az ebből eredő üzemanyaghiány súlyosbította. Az üzemanyagárak emelkedése széles körben begyűrűzött a gazdaság más szektoraiba is, növelve a termékek és szolgáltatások költségeit, ami tovább fokozza az inflációs nyomást. Alekszej Zabotkin jegybankalelnök korábbi nyilatkozata szerint az üzemanyagpiaci hatások mintegy 1,5 százalékponttal járultak hozzá az áremelkedéshez, bár az új becslések csak októberben válnak elérhetővé.
A rubel árfolyama is jelentős nyomás alatt áll, az elmúlt három hónapban mintegy 16 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. Ez a gyengülés az exportbevételek csökkenésével és a megnövekedett devizakereslettel magyarázható, utóbbit részben az üzemanyag- és finomítói javítóberendezések importja hajtja. A háztartások és vállalatok inflációs várakozásai továbbra is meghaladják az első félévi átlagot, ami további aggodalomra ad okot a jegybank számára a monetáris stabilitás fenntartásával kapcsolatban.
A jegybanki döntés jelentősége abban rejlik, hogy a monetáris politika stabilitása kulcsfontosságú az orosz gazdaság jelenlegi kihívásai közepette, különösen a geopolitikai feszültségek és a szankciók árnyékában. A szüneteltetés mellett szól az is, hogy a jegybank kulcsfontosságú adatokra vár, mielőtt további lépéseket tenne. A felülvizsgált költségvetési terv és az új hároméves fiskális célok csak szeptember végén válnak ismertté, ami alapvetően befolyásolhatja a jövőbeli kamatpályát és a monetáris politika hosszú távú irányát.
A pénzügyminisztérium eközben feladta a strukturális költségvetési hiány felszámolására vonatkozó célkitűzését, ami további bizonytalanságot okoz a fiskális politika irányát illetően, és potenciálisan növelheti az inflációs kockázatokat. Alekszandr Iszakov, a Sberbank és a VEB vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az alapkamat jövőbeli alakulását elsősorban a fiskális politika iránya határozza meg, nem pedig az egy héttel későbbi parlamenti választások. Ez a megközelítés rávilágít a monetáris és fiskális politika közötti szoros összefüggésre és a koordinált fellépés szükségességére.
Annak ellenére, hogy a pénteki ülésen valószínűleg nem csökken a kamat, a legtöbb piaci szereplő az év végéig további lazításra számít, amennyiben az inflációs nyomás enyhül. Herman Gref, a Sberbank vezérigazgatója a Keleti Gazdasági Fórumon kifejezte reményét, hogy az alapkamat az év végére 13–13,5 százalékra mérséklődhet. Hozzátette azonban, hogy érdemi enyhülést és a gazdasági növekedés fellendülését csak a 10–12 százalékos sáv elérése hozná a gazdaság számára, ami még távolabbi célnak tűnik.
A jegybank időközben 6–7 százalékra emelte a 2026 végi inflációs előrejelzését, ami azt jelenti, hogy a 4 százalékos inflációs cél hetedik éve sem teljesül. Ez a tény aláhúzza az inflációs nyomás tartósságát és a monetáris politika előtt álló kihívásokat egy olyan gazdasági környezetben, ahol a külső sokkok és a belső strukturális problémák egyaránt jelen vannak. A hosszabb távú kilátások tehát továbbra is bizonytalanok, és a jegybanknak továbbra is ébernek kell maradnia az inflációs trendekkel szemben, rugalmasan alkalmazkodva a változó körülményekhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása