Szeptember 1-től önkéntes tőketörlesztési moratórium indul a nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások számára. A könnyítés 2027 végéig mentesítheti a jogosultakat a tőketörlesztés alól, a kamatokat azonban továbbra is fizetniük kell.
Bóna Szabolcs agrárminiszter és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára közös sajtótájékoztatón jelentette be a programot. A kezdeményezés célja, hogy átmeneti segítséget nyújtson a mezőgazdasági szektor szereplőinek, akik az elmúlt időszakban jelentős kihívásokkal szembesültek.
A moratórium szeptember 1-jén lép életbe, és december 31-ig lehet csatlakozni hozzá. A jogosult vállalkozások 2027. december 31-ig függeszthetik fel tőketörlesztési kötelezettségüket, miközben a kamatokat továbbra is fizetniük kell.
A becslések szerint mintegy 500 milliárd forintos hitelállományt érinthet a könnyítés, amely a beruházási és forgóeszközhitelek mellett lízingkonstrukciókra is kiterjedhet. A részvétel mind a bankok, mind az ügyfelek részéről önkéntes, és a bankok gyorsított eljárásban, külön díj felszámítása nélkül vizsgálják a kérelmeket.
A pénzintézetek saját eljárásrendet, jogosultsági feltételeket és termékkört alakíthatnak ki, így bankonként eltérhetnek a pontos feltételek. A rászorultság megállapításánál figyelembe veszik például a bevétel vagy a jövedelmezőség visszaesését, valamint az ügyfél kockázati helyzetét.
Az agrárminiszter szerint az elmúlt 25-30 év egyik legnehezebb időszakát éli az agrárium, amelyet az aszály, a romló makrogazdasági környezet és a vámháborúk által felerősített gazdasági bizonytalanság jellemez. A mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt egy-két évben jelentősen romlott, és már nem lehet külső segítség nélkül számottevő eredményt elérni.
A mostani megállapodás egy szélesebb körű kultúraváltás része, amelyben az állam és a piaci szereplők partneri együttműködéssel próbálják kezelni az ágazat válságát. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy együttműködés nélkül a szektort érő krízisek nem kezelhetők hatékonyan.
A Bankszövetség főtitkára kritikát fogalmazott meg a korábbi fejlesztési támogatások gyakorlatával kapcsolatban, mondván, hogy a pályázatokat nem mindig adatok és a magyar piac tényleges hiányai alapján írták ki. Sok esetben azonos beruházási sablonokat alkalmaztak a szereplőkre, ami nem minden esetben szolgálta az ágazat valós igényeit.
Példaként az UHT-tejhez kapcsolódó feldolgozókapacitásokat említette a miniszter, miközben szerinte olyan termékkörökben is lehetett volna beruházni, amelyekből Magyarország importra szorul. Ezért a jövőben célzott támogatásokkal és fejlesztésekkel kellene erősíteni a hazai feldolgozást.
A moratórium elsődleges célja a vállalkozások likviditásának átmeneti javítása, anélkül, hogy elvágná őket a későbbi fejlesztésektől és az újratermelés finanszírozásától. A miniszter kiemelte, hogy ez nem egy jutalom, hanem egy likviditási beavatkozás, amely a gazdaságok fennmaradását és további termelését szolgálja.
Az aszály miatt jelentős termés- és árbevétel-kiesés történt, miközben sok gazdaság olyan piaci környezetben működött, ahol a bevételek már a működési költségeket sem fedezték. Ezért a moratórium nem megtakarításról vagy fejlesztésre elkölthető többletpénzről szól, hanem arról, hogy a vállalkozások egyáltalán talpon maradjanak.
A program tétje egyértelműen az élelmezésbiztonság. Ha a termelők és a feldolgozók tömegesen tönkremennek, nem csupán egyes vállalkozások sorsa, hanem Magyarország élelmiszer-önellátása is veszélybe kerülhet. A bankoknak is érdekük az életképes ügyfelek megőrzése, hogy azok a vállalkozások, amelyek átmeneti segítséggel folytatni tudják működésüket, fennmaradjanak.
A moratórium önmagában nem oldja meg az ágazat összes problémáját, csupán egy eleme a túlélést segítő intézkedéseknek. Ezt egészítik ki például a támogatások előrehozott kifizetései, amelyek szintén hozzájárulnak a gazdálkodók helyzetének stabilizálásához.
A megállapodás egy hosszabb távú együttműködés kezdete is lehet az agrárfinanszírozás kockázatainak kezelésében. A minisztérium és a bankok a program futamideje alatt folyamatosan értékelik majd a tapasztalatokat és a konstrukció hatékonyságát, hogy szükség esetén finomíthassák azt.
A moratóriummal érinthető hitelek jelentős része korábbi növekedési hitelprogramokhoz és garanciavállaláshoz kötődik, ezért a konstrukció működtetéséhez az MNB-vel és a garanciaszervezetekkel is egyeztetni kellett. Utóbbiak támogatják az együttműködést, de új, egységes állami garanciát nem jelentettek be.
A felfüggesztett tőkerészt 2027 vége után nem egyszerűen belesűrítik a hitel hátralévő futamidejébe, hanem a futamidő meghosszabbítása lehet a kívánatos megoldás. Ennek pontos módjáról azonban az adott pénzügyi szolgáltató dönthet, figyelembe véve az ügyfél helyzetét.
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy az az ország kerül előnybe, amely képes saját élelmiszerét megtermelni és feldolgozni, miközben exportálni is tud. A moratórium ezért nem növekedési program, hanem időnyerés egy olyan évben, amikor az ágazat számos szereplője rendkívül nehéz helyzetben van.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása