Bóna Szabolcs, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentése szerint önkéntes alapon működő tőketörlesztési moratórium indul szeptember 1-jén. Ez a kezdeményezés az agrárvállalkozások likviditásának megőrzését célozza, és az agrártárca, valamint a Magyar Bankszövetség közötti egyeztetések eredményeként jött létre. A program kiterjed az agrár értéklánc valamennyi szereplőjére, a termelőktől a feldolgozókon át a pénzügyi szolgáltatókig.
A moratórium keretében a jogosult vállalkozásoknak 2027. december 31-ig nem kell tőkét törleszteniük, ugyanakkor a kamatfizetési kötelezettségük továbbra is fennáll. A bankok vállalták, hogy a programban résztvevők számára gyorsított, külön eljárást biztosítanak, egyértelmű kritériumok mentén, és tanácsadással is segítik őket a folyamat során. A jelentkezési határidő december végéig tart.
Fontos kiemelni, hogy minden bank önállóan dönthet a csatlakozásról, illetve az ajánlás esetleges meghosszabbításáról és az ehhez kapcsolódó határidőkről. Az ajánlás egyfajta minimumot jelent, amelynél a pénzintézetek kedvezőbb feltételeket is kínálhatnak ügyfeleiknek. A bankok nem számítanak fel díjat a tőketörlesztési moratórium igénybevételéért.
Bóna Szabolcs elmondása szerint a jelenlegi környezeti és gazdasági kihívások nem csupán a gazdálkodókat, hanem a teljes agrártermékpályát érintik. Ez magában foglalja az integrátorokat, feldolgozókat, szolgáltatókat és más, az ágazathoz kapcsolódó vállalkozásokat, valamint a szektort finanszírozó bankszektort is. A tőkemoratórium bevezetését az együttműködés szellemében valósítják meg, nem pedig hatalmi szóval, biztosítva minden szereplő számára a megfelelő mozgásteret.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a moratórium önmagában nem jelent többletjövedelmet a gazdálkodóknak, hanem a kieső bevételek miatt kialakuló likviditási problémák kezelését szolgálja. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára becslése szerint az intézkedés mintegy 500 milliárd forintos tőketartozást érinthet. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy a gazdák az idei évben nagyjából ekkora veszteséget szenvedtek el, ami indokolja az agrártámogatások előrehozott kifizetését és a tőketartozások átütemezését.
Az agrárvállalkozások likviditásának fenntartása kiemelt jelentőségű az ország élelmiszer-önrendelkezése szempontjából. Az ágazat ellehetetlenülése közvetlenül veszélyeztetné az ország élelmiszer-ellátási képességét, ezért a támogatások és finanszírozási lehetőségek biztosítása stratégiai fontosságú. A Bankszövetséggel közös cél az agrárfinanszírozás folyamatos fejlesztése.
Kovács Levente kiemelte, hogy a bankszektor elkötelezett az élelmiszerbiztonság fenntartása iránt, ezért is támogatja az agrártárca fizetési átütemezésre irányuló javaslatát. A Magyar Lízingszövetség is kifejezte támogatását, így az agrár forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett a lízingszerződések is bekerülhetnek az ajánlás hatókörébe. Ez az átfogó megközelítés hozzájárul az agrárágazat stabilitásához.
A minisztérium vállalta, hogy folyamatosan egyeztet a bankokkal, és vizsgálja a program hatékonyságát. Emellett készek egyeztetni a Magyar Nemzeti Bankkal is, mivel az érintett hitelállomány jelentős része a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott kölcsönöket érinti. A jogosultsági kritériumok meghatározásában a bankok maguk dönthetnek, figyelembe véve, hogy az agrárszektorban sokan küzdöttek jövedelemtermelési nehézségekkel.
Az intézkedés várhatóan hozzájárul az agrárágazat stabilitásának megőrzéséhez, erősíti a versenyképességet és élénkíti a bankok közötti versenyt is. A pénzintézetek számára lehetőség nyílik arra, hogy a részletes feltételrendszert saját portfóliójukhoz és ügyfeleik egyedi helyzetéhez igazítsák. Ez a rugalmasság segíti a program hatékony és célzott működését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása