Az olasz kormány aktív párbeszédet folytat az ország bankjaival és vezető energiavállalataival egy esetleges különadó bevezetéséről. A tárgyalások célja, hogy a gazdaság ezen kulcsfontosságú szereplői hozzájáruljanak az államháztartás bevételeinek növeléséhez. A Reuters értesülései szerint a 2027-es költségvetést várhatóan a jövő héten mutatják be, amelynek finanszírozásában kulcsszerepet játszhatnak ezek a hozzájárulások.
Maurizio Leo, az olasz pénzügyminisztérium államtitkára megerősítette a folyamatos egyeztetéseket az érintett szektorokkal. Leo, aki Giorgia Meloni miniszterelnök Olasz Testvérek pártjának tagja, hangsúlyozta a kormány együttműködő megközelítését. Kijelentette, hogy a kormány nem kívánja hátrányos helyzetbe hozni a vállalatokat, hanem konstruktív megoldásra törekszik. Emlékeztetett arra, hogy tavaly is sikerült önkéntes hozzájárulásokat elérni, és idén is hasonló, konszenzuson alapuló megoldást keresnek, különösen a banki szektorral kapcsolatban.
Giorgia Meloni miniszterelnök számára a 2027-es költségvetés kiemelt jelentőségű, mivel ez lesz az utolsó, amelyet a következő parlamenti választások előtt terjeszt be. A kormányfő egyik fő célja a középosztály adóterheinek csökkentése, ami azonban jelentős finanszírozási kihívást jelent a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az ország gazdasága számos nehézséggel küzd: az emelkedő energiaárak továbbra is fűtik az inflációt, miközben az államadósság finanszírozási költségei is folyamatosan növekednek. Az előrejelzések szerint Olaszország államadósság-rátája idén várhatóan meghaladja Görögországét, ezzel az euróövezetben a legmagasabb szintre emelkedve, ami további nyomást gyakorol a költségvetésre.
A banki szektor hozzájárulásával kapcsolatban a kormánykoalíció egyik tagja, a Liga párt konkrét javaslattal élt. Álláspontjuk szerint a bankoknak akár 3 milliárd euróval is hozzá kellene járulniuk az állami költségvetéshez. Ez az összeg azonban nem helyettesíti, hanem kiegészíti azt a mintegy 12 milliárd eurót, amelyet a kormány az idei büdzsében már elfogadott intézkedéscsomaggal – többek között az IRAP regionális iparűzési adó magasabb sávjának bevezetésével – kíván beszedni a bankoktól és biztosítóktól 2028-ig. Ez a két összeg együtt jelentős terhet róhat a pénzügyi intézményekre.
Az energiaszektorban is megfigyelhetők a kormányzati szándékokra reagáló lépések. Az állami ellenőrzésű Eni és más jelentős energiavállalatok a múlt héten önkéntes üzemanyag-ársapkákat jelentettek be. Ezt a lépést sokan úgy értékelik, mint egyfajta előzetes intézkedést, amellyel a vállalatok megpróbálhatják elkerülni egy esetleges extraprofitadó bevezetését. A kormány ugyanis korábban már jelezte, hogy kész lépéseket tenni az energiavállalatok extra nyereségének megadóztatására.
A helyzetet tovább árnyalja a szélesebb európai uniós kontextus. Németország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Ausztria és maga Olaszország pénzügyminiszterei is közösen szorgalmazzák egy uniós szintű extraprofitadó bevezetését az energiavállalatok számára. Érvelésük szerint Európa az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb olajkínálati sokkjával néz szembe, ami indokolja a rendkívüli intézkedéseket. Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Olaszország az uniós kezdeményezést meg nem várva, nemzeti szinten vezessen be extraprofitadót, amennyiben azt szükségesnek ítéli az államháztartás stabilizálása és a középosztály terheinek enyhítése érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása