A globális olajpiacon jelentős árcsökkenés volt tapasztalható a pénteki napon, miután az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon a megegyezés lehetősége merült fel. Ez a fejlemény azonnali hatással volt a nyersolaj jegyzésére, miközben a közel-keleti régióban a jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni támadásai továbbra is bizonytalanságot okoznak az energiaellátásban.
Pénteken a Brent típusú nyersolaj ára 3,4 százalékkal, míg a West Texas Intermediate (WTI) jegyzése 3 százalékkal csökkent. Heti összevetésben a Brent nagyjából egy százalékot, a WTI pedig közel kilenc százalékot veszített értékéből, ami jelentős elmozdulást jelez a piacon.
New Yorkban amerikai és iráni tárgyalófelek egy szakaszos megállapodásról egyeztetnek, melynek értelmében Teherán megnyitná a Hormuzi-szorost. Cserébe Washington feloldaná az Irán elleni gazdasági szankciókat, ami jelentősen növelheti a globális olajkínálatot.
A Kpler hajókövető adatai szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolajforgalom a szeptember 20-ával kezdődő héten elérte a 33,7 millió hordót. Ez a mennyiség nagyjából megegyezett az előző heti szinttel, és 19 tankerhajó bonyolította, melyek többsége szaúdi, kisebb részben iraki nyersolajat szállított.
A közel-keleti helyzetet tovább bonyolítja, hogy szaúdi, török és pakisztáni katonai vezetők egyeztetnek Szaúd-Arábiának nyújtandó támogatásról. Ennek célja az iráni támogatású húszik ismétlődő támadásaival szembeni védekezés, amelyek zavarokat okoznak a világ legnagyobb energiaexportőrének számító Szaúd-Arábia olajszállításaiban.
A húszik támadásai azóta fokozódtak, hogy február 28-án az amerikai-izraeli, Irán elleni csapások kiszélesítették a regionális konfliktust. Ez a fejlemény tartósan befolyásolja az olajpiaci stabilitást és a szállítási útvonalak biztonságát.
Az Egyesült Államokban felmerült a dízelexport esetleges betiltásának washingtoni felvetése, ami tovább szélesíti a WTI és a Brent közötti árkülönbözetet. Ez a piaci reakció arra utal, hogy a befektetők az amerikai finomítók termelésének csökkenésével számolnak, ami globális szinten is éreztetheti hatását.
A Brent WTI-hez képest mért felára csütörtökön már a második egymást követő napon érte el a májusi csúcsot. Emellett Donald Trump elnök egyértelművé tette Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalásain, hogy Kína Iránnak nyújtott segítsége elfogadhatatlan, ami tovább növeli a geopolitikai feszültséget.
Az amerikai-iráni tárgyalásokon körvonalazódó megállapodás lehetősége jelentős hatással lehet a globális olajpiacra. Az iráni olaj visszatérése a nemzetközi piacra növelné a kínálatot, ami hosszú távon mérsékelheti az árakat és enyhítheti az inflációs nyomást.
Ugyanakkor a közel-keleti feszültségek, különösen a húszik támadásai Szaúd-Arábia ellen, állandó kockázatot jelentenek. Ezek a konfliktusok bármikor megzavarhatják az olajszállításokat, ami hirtelen áremelkedésekhez vezethet, ellensúlyozva a kínálat növekedéséből fakadó előnyöket.
Az Egyesült Államok dízelexportjának esetleges korlátozása is befolyásolhatja a globális piacot. Az amerikai finomítók termelésének csökkenése, vagy az exporttilalom bevezetése regionális hiányokat és áremelkedéseket okozhat, különösen Európában, ahol az amerikai dízel fontos szerepet játszik az ellátásban.
A szélesebb geopolitikai környezetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az Egyesült Államok az Egyesült Arab Emírségeket javasolta egy háromoldalú ukrán-orosz-amerikai találkozó helyszínéül. A tárgyalások célja a több mint négy éve tartó háború lezárása, ami közvetetten szintén befolyásolhatja az energiaellátás biztonságát.
Eközben dróncsapás érte a novosahtyinszki orosz olajfinomítót, amely átmenetileg leállt. Ez az esemény rávilágít az energiaipari infrastruktúrák sebezhetőségére a konfliktus sújtotta régiókban, és azonnali hatással lehet a helyi üzemanyag-ellátásra.
Egy esetleges megegyezés, például az iráni szankciók feloldása vagy az orosz-ukrán háború rendezése, lehetővé tehetné Oroszország számára, hogy növelje energiaexportját. Oroszország, amely a forrás szerint 2025-ben a világ harmadik legnagyobb nyersolajtermelőjeként szerepelt az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia mögött, jelentős befolyással bír a globális energiapiacra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása