A devizapiacok mozgását továbbra is a geopolitikai események és az olajár alakulása határozza meg, miközben a befektetők az amerikai júliusi inflációs adatokra figyelnek. Ezek az információk alapjaiban írhatják át a Federal Reserve (Fed) szeptemberi kamatemelési várakozásait. A magyar fizetőeszköz, a forint, az euróval szemben 365, a dollárral szemben pedig 316 forint körüli szinten mozgott, nem tudva korrigálni a korábbi gyengülést.
A forint árfolyama a délelőtti órákban jelentős gyengülést mutatott, melynek hátterében Irán bejelentése állt. Mohszen Rezáí, a közel-keleti ország biztonság- és külpolitikáját koordináló testületének helyettes vezetője közölte, hogy a Hormuzi-szoros mindaddig zárva marad, amíg az Egyesült Államok nem teljesíti Teherán feltételeit. Ezen hírre az olaj ára is emelkedni kezdett.
A délutáni órákra a magyar deviza visszakorrigált, és az euróval szemben 365 forint alá erősödött, napi szinten enyhe erősödést mutatva. Az euró-dollár árfolyam július vége óta lényegében oldalazott, minimális euró erősödéssel. A piacok most az amerikai júliusi fogyasztóiár-indexre várnak, melynek eredménye jelentős mozgást hozhat a forint piacán is.
A forint a hét elején még a pénteki, kedvezőtlen amerikai munkaerőpiaci adatok utáni lendületet vitte tovább, 362,3-ig erősödve az euróval szemben. Azonban a Hormuzi-szoros megnyitásával kapcsolatos tárgyalások elakadása növelte a kockázatkerülést, és a befektetőket a dollár felé terelte. Ez a fejlemény még a rendkívül kedvező júliusi magyar költségvetési többletre sem engedte érdemben reagálni a forintot.
Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (EIA) szerint az amerikai-iráni konfliktus okozta olajellátási zavarok, napi mintegy 600 ezer hordós kieséssel, akár 2027 végéig is elhúzódhatnak. A Hormuzi-szoros forgalma továbbra is a háború előtti szint töredéke. Ez a tartós bizonytalanság jelentősen befolyásolja a globális olajpiacot és az árakat.
Eközben az amerikai jegybank, a Fed kommunikációja is változásokon megy keresztül Kevin Warsh elnöksége alatt. Warsh szakítani kíván a korábbi, piacokat vezető iránymutatásokkal, és a Greenspan-éra titokzatossága felé mozdítaná a Fedet. Az új megközelítés szerint a korábbi kamat-előrejelzések hamis biztonságérzetet keltettek, és a piaci szereplőknek maguknak kellene kialakítaniuk várakozásaikat a gazdasági adatok alapján.
Ez a zárkózottabb kommunikáció már érezteti hatását: a hosszú lejáratú hozamok emelkednek, és a lejárati prémium megugrott. Kritikusok szerint a kevesebb transzparencia alááshatja a Fed hitelességét. Warsh ötszakértői munkacsoportot állított fel a reformok kidolgozására, melyek eredményei az év végére várhatók, de a Feden belül sem egyöntetű a támogatás az új irány iránt.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Monetáris Politikai Szakosztálya és a Hitelintézeti Szemle által szervezett kerekasztal-beszélgetésen arra a következtetésre jutottak, hogy bár a dollár intézményi alapjaiba vetett bizalom gyengül, jelenleg nincs olyan versenytárs deviza vagy eszköz, amely átvehetné a helyét a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Az olajár emelkedése, mely a Brent esetében 1,4 százalékkal 85 dollár közelébe drágult, ismét inflációs kockázatokat vet fel globálisan. Ez közvetlenül befolyásolja a jegybankok, köztük a Fed monetáris politikáját, és a kamatemelési várakozásokat. A Hormuzi-szoros körüli feszültség tovább növeli a bizonytalanságot az energiaellátásban, ami hosszú távon is hatással lehet az árakra.
Az amerikai inflációs adatok kiemelten fontosak, mivel a határidős piac jelenleg 44 százalékos esélyt áraz szeptemberi Fed kamatemelésre, szemben az egy héttel korábbi 67 százalékkal. Egy vártnál erősebb vagy gyengébb adat jelentős elmozdulást okozhat a forint és más devizák piacán. A magyar deviza gyengülése ráadásul nem volt magyarspecifikus, a zloty is veszített értékéből az euróval szemben, ami regionális kockázatkerülési mozgásra utal.
A Fed kommunikációs stratégiájának változása, a transzparencia csökkentése növelheti a piaci volatilitást. A befektetőknek nehezebb lehet előre jelezni a jegybank lépéseit, ami bizonytalanságot teremthet a kamatlábak alakulásával kapcsolatban. Ez a bizonytalanság globálisan éreztetheti hatását a hozamokon és a devizaárfolyamokon keresztül.
A piacok feszülten várják az amerikai júliusi fogyasztóiár-indexet, ahol az elemzői konszenzus szerint a maginfláció havi alapon 0,2 százalékkal emelkedhetett, az éves ütem pedig 2,6-ról 2,5 százalékra mérséklődhetett. Ennek az adatnak a közzététele kulcsfontosságú lesz a szeptemberi Fed kamatemelési döntés szempontjából, és meghatározhatja a devizapiacok rövid távú irányát.
A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai helyzet és az Iránnal folytatott tárgyalások alakulása továbbra is figyelmet érdemel, mivel közvetlen hatással van az olajellátásra és az árakra. Az amerikai-iráni konfliktusból eredő olajellátási zavarok elhúzódása hosszú távon is befolyásolhatja a globális gazdaságot és az inflációs kilátásokat.
A Fed belső reformjai és az új kommunikációs stratégia hosszú távú hatásai még nem teljesen felmérhetők. Az év végére várható eredmények és a Feden belüli konszenzus hiánya további bizonytalanságot jelenthet. A dollár nemzetközi szerepével kapcsolatos vita is rávilágít a globális pénzügyi rendszerben zajló változásokra, még ha egyelőre nincs is alternatívája a vezető devizának.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása