Potenciálisan rákkeltő anyagok szivárognak a Dunába az óbudai Gázgyár területéről, amely jelenség a folyó rekordalacsony vízállása miatt vált láthatóvá a nagyközönség számára. A szennyezés forrása a régi gázgyári létesítmény, ahol a vegyi anyagok először a talajba jutnak, majd onnan továbbvándorolva érik el a Dunát, komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelentve.
Az MVM Next, amely a gázgyár jogutódja, a közelmúltban közölte, hogy harminc év tétlenség után beavatkozik a helyzetbe, és megkezdi az úgynevezett vízkármentesítési munkálatokat. Ennek keretében a szennyezés forrását elkerítették a területen, látható lépéseket téve a probléma kezelésére. Azonban a bejelentett és megkezdett intézkedések hatékonyságával kapcsolatban komoly aggodalmak merültek fel mind a környezetvédelmi szakértők, mind pedig a politikai élet szereplői részéről.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője az RTL Híradó szerda esti műsorában kifejtette, hogy véleménye szerint érdemi, hosszú távú megoldást célzó beavatkozás nem történik a helyszínen. A szakértő hangsúlyozta, hogy a mintegy 200 ezer tonnányi, rendkívül veszélyes anyagokkal, mint például benzollal, arzénnal és ólommal szennyezett földből továbbra is folyamatosan szivárognak a rákkeltő anyagok a Dunába. Simon Gergely álláspontja szerint az MVM által jelenleg végzett munka csupán egy havária intézkedés, egy sürgősségi beavatkozás, amely önmagában nem képes érdemben csökkenteni a folyóba jutó szennyezőanyagok mennyiségét, így a probléma gyökerét nem kezeli.
Az ügy kapcsán az RTL Híradó megkereste az MVM-et is, hogy tájékoztatást kapjon a tervezett és már zajló munkálatokról, a kármentesítés részleteiről, valamint a hosszú távú stratégiáról. Azonban az adás megjelenéséig a csatorna nem kapott választ a vállalat megkeresésére, ami tovább növeli a bizonytalanságot és a transzparencia hiányát a helyzet kezelésével kapcsolatban, és kérdéseket vet fel a vállalat kommunikációjával kapcsolatban.
A szennyezés mértéke és jellege miatt Szabó Tímea, Óbuda korábbi parlamenti képviselője is megszólalt az ügyben, sürgetve a hatékonyabb fellépést. Álláspontja szerint valódi, átfogó kármentesítésre lenne szükség, amely túlmutat a jelenlegi, ideiglenesnek tűnő intézkedéseken. A képviselő javaslata szerint nyílt pályázatot kellene kiírni annak érdekében, hogy a szennyezett föld elszállítására és a terület utólagos, teljes körű megtisztítására a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módszereket találják meg, biztosítva a környezet hosszú távú védelmét.
A Greenpeace szakértője, Simon Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a szennyezés jelenleg Magyarország legnagyobb kiterjedésű talajszennyezéseként tartják számon. Ez a tény aláhúzza a probléma súlyosságát és a sürgős, átfogó, hosszú távú megoldás szükségességét. A hosszú évtizedek óta fennálló probléma, amely most a Duna alacsony vízállása miatt vált nyilvánvalóvá, komoly környezetvédelmi és közegészségügyi kockázatokat rejt magában, érintve nem csak a helyi lakosságot, hanem a Duna ökoszisztémáját is.
A helyzet komplexitását az is mutatja, hogy míg az MVM Next beavatkozást ígér és bizonyos lépéseket már meg is tett a szennyezés látható részének elkerítésével, addig a környezetvédelmi szakértők és a politikai szereplők a beavatkozás mélységét és hatékonyságát illetően eltérő véleményen vannak. A vita középpontjában az áll, hogy a jelenlegi intézkedések elegendőek-e a hosszú távú környezeti károk megelőzésére és a szennyezés teljes felszámolására, vagy ennél sokkal átfogóbb és költségesebb beavatkozásra van szükség a Duna és környezetének megóvása érdekében, garantálva a jövő generációk számára is a tiszta vizet és egészséges környezetet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása