Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) vezetője friss interjújában beszélt a hivatal várható működéséről, a közvagyon visszaszerzésének realitásairól, valamint a korrupciós ügyek kezelésének lehetséges stratégiáiról.
Az interjú során szóba került a vádalkuk szerepe, a hivatal munkatársainak védelme és javadalmazása, továbbá az is, hogy a szervezet politikai hovatartozástól függetlenül vizsgálná a hozzá beérkező ügyeket.
Unger Anna a Kontrollnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy nem tartaná felelősnek konkrét célszámot megjelölni arra vonatkozóan, mennyi közvagyont lehet visszaszerezni a hatéves ciklus végére.
Előbb a pontos feltárást tartja szükségesnek, azonban jelezte, hogy vannak belső várakozásai az egy, három és hat év utáni eredményekre vonatkozóan.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a vagyonvisszaszerzés jellemzően 10-20 százalékos arányt mutat, de Unger szerint reálisan magasabb eredmény is elérhető lehet, ha a hivatal nem kizárólag klasszikus büntetőeljárásokban gondolkodik.
A hivatalvezető elmondta, hogy az NVVH egyedi stratégiákat dolgozhat ki az érintettekkel való megállapodásokra, és már most is vannak példák arra, hogy közvagyont eltulajdonító szereplők visszaadnak pénzeket.
Ugyanakkor kiemelte, hogy ennek nem szabadna automatikusan büntetőjogi következmények nélküli „elsétálást” jelentenie.
A köznyelvben vádalkuként emlegetett megállapodásokról szólva Unger kifejtette, hogy a magyar jogban már léteznek az ezekre vonatkozó szabályok, de az NVVH-n belül még ki kell alakítani a közös stratégiát.
Saját morális mércéjeként azt fogalmazta meg, hogy könnyebben tartana elfogadhatónak egy megállapodást olyan ügyben, ahol a lopott pénz például túlárazott beruházásban „betonban van”, mint olyan esetben, ahol azt gyűlöletkeltésre, zsarolásra, szavazatvásárlásra vagy politikai uszításra használták fel.
Unger Anna új elemként beszélt arról, hogy az NVVH munkatársait kiemelten jól kívánják megfizetni.
Indoklása szerint a hivatal különösen érzékeny és korrupciónak kitett intézmény lesz, ezért a dolgozókat anyagilag is védeni kell attól, hogy bárki, aki ellen vizsgálódnak, megpróbálja őket befolyásolni.
A hivatalvezető elmondása szerint a munkatársak nagyon jól meg lesznek fizetve, cserébe pedig kimagaslóan jó munkát várnak el tőlük.
A jogszabályi előírások alapján az NVVH-nak vizsgálnia kell azokat a cégeket, amelyeknek az elmúlt öt év bármelyikében a nettó árbevételük legalább 75 százaléka közbeszerzésből vagy kapcsolt vállalkozásokon keresztül állami forrásból származott.
Emellett egy közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertant is kidolgoznak, amely nemcsak a klasszikus büntetőjogi tényállásokat, hanem például a politikafinanszírozási kockázatokat, az álcivil szervezetek közpénzzel való finanszírozását vagy a kampányok rejtett támogatását is figyelembe venné.
Unger Anna kutatóként is a pártfinanszírozás, annak legális és rejtett formái témakörével foglalkozott.
A hivatalvezető szerint az NVVH nemcsak azt vizsgálja majd, ki okozott közvagyonvesztést, hanem azt is, mely hatóságoknak, intézményeknek vagy szereplőknek kellett volna időben közbelépniük, és miért nem tették meg.
Az elévüléssel kapcsolatban Unger Anna elismerte, hogy lehetnek olyan ügyek, ahol vádat már nem lehet emelni.
Ettől függetlenül a hivatal feltárhatja és nyilvánosságra hozhatja, mi történt, természetesen a személyiségi jogok és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával.
A politikai érintettségű ügyek esetében az NVVH fő küldetése, hogy megszüntesse azt az „üvegplafont”, amelynél a korrupciós ügyek fontos politikai szereplőknél korábban megálltak.
Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok nem politikai hovatartozás alapján fognak zajlani, hanem kizárólag az ügyek alapján.
Ha bejelentés érkezik, akkor akár kormánypárti, ellenzéki vagy tiszás politikusokhoz köthető ügyeket is meg fognak vizsgálni.
Unger Anna ígérete szerint a hivatal gyorsan és hatékonyan, de szigorúan jogállami eszközökkel fog működni.
A szervezet meg fogja védeni magát attól, hogy bármely politikai oldal kampánycélokra használja fel.
A kiemelt fizetések és a széleskörű vizsgálati módszertan célja a korrupció elleni harc hatékonyságának növelése és a közbizalom erősítése.
Az „üvegplafon” áttörésének szándéka a politikai érintettségű ügyekben jelentős változást hozhat a magyar közéletben, elősegítve a nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása