Kedden került sor a Parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére pályázó jelöltek meghallgatására. A bizottság elé Ligeti Miklós Zoltán, Unger Anna Róza és Sárvári Nicholas állt, akik mindannyian a közpénzek eltulajdonításának megakadályozását és a közbizalom helyreállítását nevezték meg fő célként. A meghallgatáson a Fidesz képviselői nem vettek részt.
A jelöltek és vízióik
A három jelölt eltérő szakmai háttérrel és megközelítéssel mutatta be elképzeléseit. Ligeti Miklós Zoltán, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, az elszámoltatás fontosságát emelte ki, utalva arra, hogy az 1990-es rendszerváltás után ez a folyamat elmaradt. Hangsúlyozta, hogy a hivatal mandátuma nem korlátozódhat az elmúlt 16 évre, és nem válhat politikai leszámolássá. Ligeti szerint a hivatalnak a korrupció elleni küzdelemben számos más hatósággal együtt kell működnie a siker érdekében, és elsődleges célként az államba vetett közbizalom helyreállítását jelölte meg.
Unger Anna Róza politológus tíz éve foglalkozik behatóan a magyarországi korrupcióval, és jól ismeri az autoriter rendszerek kialakulását, valamint lebontásának feltételeit. Elmondása szerint a magyarországi korrupció nem csupán elszigetelt esetek sorozata, hanem egy mélyebb rendszer, amelyben a politikai hatalom, az állami intézmények és gazdasági szereplők összefonódtak. Ezért az NVVH feladata nem csupán az ismert ügyek feltárása, hanem a teljes rendszer megértése és lebontása. Unger egy 150 fős hivatalt képzel el, amely első lépésként az egy évnél nem régebbi, nagy értékű állami szerződéseket vizsgálná át, mivel ezek még megtámadhatók lehetnek.
Sárvári Nicholas független szakemberként mutatkozott be, aki elfogadhatatlannak tartja a magyarországi közvagyonnal való bánásmódot. Kiemelt feladatának tekinti a közintézményekbe vetett bizalom és az átláthatóság helyreállítását. Különös figyelmet fordítana a külföldre került, valamint az offshore és egyéb összetett konstrukciók mögé rejtett vagyonok felkutatására.
Óvatos várakozások és kihívások
Mindhárom jelölt igyekezett hűteni a közvélemény elvárásait a vagyonvisszaszerzés gyorsaságát és mértékét illetően. Egyöntetűen jelezték, hogy a vádemelésekre és a jogi eljárások lefolytatására hónapokat, de akár éveket is várni kell, mire érdemi eredmények születhetnek. Abban sem voltak optimisták, hogy a becslések szerint több tízezer milliárd forintnyi ellopott közvagyonból valójában mennyit lehet majd visszaszerezni. Ligeti Miklós Zoltán hangsúlyozta, nem biztos, hogy minden felelős teljesen elszámoltatható, és minden vagyonelem visszaszerezhető. Unger Anna Róza szerint irreális azt várni, hogy az első elnök hatéves ciklusa alatt már minden feltárt ügyben jogerős ítélet szülessen.
A jelöltek kiemelték a hivatal függetlenségének és szakmaiságának fontosságát. Ligeti Miklós Zoltán szerint a hivatal működése is a bíróság kontrollja alatt fog állni, és nem látja okát, miért kellene ettől jobban félni, mint bármely más hatóságtól. Sárvári Nicholas bemutatkozásában hangsúlyozta, hogy „messziről érkező” szakemberként kíván hozzájárulni a hivatal munkájához.
A meghallgatáson a Fidesz képviselői nem vettek részt. Érdekesség, hogy a Tisza párt hétfőn még saját jelöltjeként hivatkozott Sárvári Nicholasra, kedden azonban már úgy nyilatkoztak, hogy „a meghallgatott jelöltek egyike sem párt, vagy frakció jelöltje”. A bizottság elnöke, Hantosi István (Tisza) korábban bejelentette, hogy az elnöki posztra kilencvenhatan, az elnökhelyettesi posztra hatvannyolcan pályáztak. A bizottság három alkalmas jelöltet nevezett meg, de Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett, mondván, az elszámoltatáshoz „egy ügyész/nyomozó alkatú” elnök, sőt „egy kérlelhetetlen pitbull” kell.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetőit az Országgyűlés szavazza majd meg titkos szavazáson, de a jelöltek neveinek parlament elé kerülése előtt a kiválasztási folyamat érdemi része már lezárul.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása