A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelentősen emelkedett a munkanélküliség Magyarországon. 2026 júniusa és augusztusa között mintegy 235 ezer főt tartottak nyilván munkanélküliként, a háromhavi ráta pedig elérte a 4,8 százalékot. Ez a mutató már meghaladja a Covid-járvány alatti 4,7 százalékos csúcsot, és 2016 óta nem volt 5 százalék fölött, ami intő jelnek számít.
György László egyetemi docens, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója arra figyelmeztetett, hogy az aktív népesség változatlansága mellett további 7–10 ezer munkanélküli is elegendő lehet az 5 százalékos küszöb átlépéséhez. Óvatos becslései szerint több mint 50 százalék az esélye annak, hogy a szeptember–novemberi háromhavi ráta meghaladja ezt a szintet. Bár Magyarország munkanélküliségi rátája még mindig kedvezőbb, mint az Európai Unió 6,1 százalékos és az euróövezet 6,4 százalékos átlaga, a hazai tendencia aggodalomra ad okot.
A munkahelyek megszűnését több konkrét példa is alátámasztja. A WKW német autóipari beszállító bezárja győri üzemét, ami 470 munkahely elvesztésével jár. A Thyssenkrupp német ipari konszern magyarországi fejlesztési területein mintegy 200 pozíciót érint a létszámcsökkentés, bár 60 új üzlettámogató állást is létrehoznak. A ZF német autóipari beszállító egri üzemében 2024 végén indult program keretében 110 főt bocsátottak el, az Audi Hungaria pedig 2025-ben 500 fővel kevesebb embert foglalkoztatott Győrben.
A közgazdász hangsúlyozta, hogy nem tömeges elbocsátásokról van szó, hanem a természetes fluktuáció, a nyugdíjazások és a megüresedő állások be nem töltése is hozzájárul a helyzethez. György László szerint a felvételi stopok, a távozók pótlásának elmaradása, valamint az állásukat elvesztők egyre hosszabb ideig tartó munkakeresése nagyobb hatással van az országos munkanélküliségre. A KSH adatai szerint már minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keres állást. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 24 ezerrel, az elsődleges munkaerőpiacon pedig 36 ezerrel csökkent.
György László három fő okot azonosított a munkanélküliség növekedése mögött. Az első az exportpiacok tartós gyengesége. A magyar gazdaság rendkívül exportintenzív, a termék- és szolgáltatásexport a GDP mintegy 73 százalékát teszi ki, és az áruexport háromnegyede az Európai Unióba irányul. A legfontosabb partner, Németország gazdasága alig növekszik, és a következő két évben sem várható érdemi fellendülés.
Ez a tendencia különösen az iparban érzékelhető, amelynek termelése 2022-ben tetőzött, majd három év alatt összesen 12,3 százalékkal esett vissza. 2025-ben az ipar teljesítménye már mintegy 4 százalékkal a 2019-es szint alatt volt, és a 2026 első hét hónapjában mért 2,7 százalékos javulás is csak kis részben kompenzálta ezt. A kapacitások rendelkezésre állnak, de a piaci kereslet hiánya miatt kihasználatlanul állnak. A gyenge külső keresletet jelzi az is, hogy augusztusban hiányba fordult a magyar termék-külkereskedelmi mérleg, az export volumene pedig lényegében stagnált.
A második ok egy új energiaválság. Az orosz Urals olaj hordónkénti ára július elején 50–55 dollár volt, mostanra 110–115 dollárra emelkedett. Az északi-tengeri Brent olaj ára 70–72 dollárról 95–100 dollárra nőtt. A MOL finomítói az Urals feldolgozására vannak optimalizálva, de ennek korábbi, körülbelül 20 dolláros árelőnye megszűnt. Ez rontja a finomítói marzsot, növeli az importszámlát, és csökkenti a költségvetés korábbi védőpárnáját. Az európai gáz ára azonos energiatartalomra átszámítva az amerikai ár négyszereséről közel nyolcszorosára emelkedett, ami folyamatosan rontja Európa, és benne Magyarország ipari versenyképességét.
A harmadik ok a gyenge hazai kereslet. A beruházások volumene 2022 és 2025 között 21 százalékkal esett vissza, 2026 első felében pedig további 5,2 százalékkal csökkent. Az építőipar 2023-as visszaesését két stagnáló év követte, és idén ismét csökkenés várható. Ehhez társul az új gazdaságpolitika körüli bizonytalanság. A korábbi támogatások, szerződések és nagyberuházások felülvizsgálata, a cégek átvilágítása, valamint a vagyonadó és a vagyon visszaszerzését célzó elképzelések beruházások és felvételek elhalasztásához vezethetnek, amíg a végleges szabályok nem ismertek.
György László különösen fontosnak tartja, hogy a kormány világosan állást foglaljon a kínai autó- és akkumulátoripari kapacitásokkal kapcsolatban. Ide tartozik a szegedi BYD és a debreceni CATL, valamint a köréjük épülő beszállítói hálózat. El kell dönteni, hogy ezek a cégek számíthatnak-e a beruházások folytatására és bővítésére, mennyi közpénzt, energiát, vizet és infrastruktúrát kapnak, és cserébe milyen magyar munkahelyeket, beszállítói megrendeléseket, kutatás-fejlesztést és környezeti garanciákat kér az ország. A folyamatban lévő felülvizsgálatok önmagukban még nem jelentenek iparstratégiát, és a végleges álláspont hiánya kivárásra ösztönözheti a beruházókat és a magyar beszállítókat.
A külföldi high-tech kapacitásokkal kapcsolatos állásfoglalás azért is lényeges, mert a magyar kis- és középvállalkozások, az egyetemi innovációs ökoszisztéma, valamint a magyar gazdaság német partnereinek stratégiája is ettől függ. Hosszabb távon Európának is meg kell határoznia, miből kíván növekedni. A zöld és digitális átállásban Kínától, az energiában Oroszország után egyre inkább az Egyesült Államoktól, az élvonalbeli mesterséges intelligenciában és technológiában szintén Amerikától függ. Európa közben az ukrán védekezést is finanszírozza, az EU és a tagállamok 2022 óta közel 225 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna és az ukrán menekültek támogatására, ebből mintegy 93 milliárd euró katonai védekezéshez kapcsolódik.
A támogatás szükségességétől függetlenül ennek valós alternatív költsége van, mivel ugyanazt a pénzt nem lehet egyszerre védekezésre, energiahálózatokra, innovációra és iparra fordítani. Kínától nem lehet gyorsan elzárkózni a zöld átállás leállítása és jelentős drágulás nélkül, az Egyesült Államoktól pedig komoly biztonsági és technológiai veszteség nélkül. Maradna a saját európai képességek felépítése, ehhez azonban éppen az a pénz, energia, politikai egység és nagystratégia hiányzik, amelyet a jelenlegi válságok felemésztenek.
Megoldásként a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója elsőként gyors, vállalati igényekhez kötött képzési és átképzési programokat, valamint lakhatási és ingázási támogatást javasol. Ez azért fontos, mert a munkaerőigény sem képzettség, sem földrajzi elhelyezkedés szerint nem ott jelentkezik, ahol az elbocsátások történnek. Másodsorban egyértelmű iparstratégiára van szükség, amely az exportképes magyar kapacitások és az építőipar jövőjére is választ ad. Harmadsorban hosszabb távon Európának is ki kell találnia, miből akar növekedni a jövőben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása