A magyarországi munkabalesetek száma ismét növekedett 2025-ben, megszakítva egy négyéves kedvező tendenciát. Bár a halálos kimenetelű tragédiák száma csökkent, a munkavédelmi ellenőrzések aggasztó képet festenek a vállalatok hozzáállásáról. A vizsgálatok szerint a munkáltatók jelentős része szabálytalanul működik, és a balesetek kivizsgálásakor gyakran a dolgozókra hárítják a felelősséget.
Tavaly összesen 21 252 munkabalesetet regisztráltak, ami mintegy 5 százalékos, több mint ezer esetszám-növekedést jelent az előző évhez képest. Pozitív fejleményként könyvelhető el, hogy a halálos balesetek száma 13 százalékkal csökkent, 2024-ben 75, míg 2025-ben 65 ember vesztette életét munkavégzés közben. A munkavédelmi hatóságok 6680 munkáltatót ellenőriztek, melyek 76,8 százalékánál tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami meghaladja a korábbi évek arányait.
A szabálytalan körülmények között dolgozó munkavállalók aránya javult ugyan, de több mint negyedük továbbra is súlyos hiányosságokkal szembesült. Majdnem négyezer esetben kellett azonnali intézkedést elrendelni a munkavállalók közvetlen élet- vagy balesetveszélye miatt. Ezek az adatok rávilágítanak a munkahelyi biztonság terén fennálló komoly problémákra.
A jelentés egyik leginkább aggasztó megállapítása a balesetek kivizsgálásának gyakorlatára vonatkozik. A munkáltatók gyakran a sérült dolgozó figyelmetlenségére hárítják a felelősséget, miközben saját szabályszegéseiket igyekeznek elfedni. A baleseti jegyzőkönyvek sokszor hiányosak vagy ellentmondásosak, gyakran elmarad a tanúk meghallgatása, és előfordul, hogy a balesetet okozó gép használatát sem függesztik fel.
A hatóságok álláspontja szerint a munkavállalói hibák mögött szinte minden esetben fellelhető valamilyen munkáltatói mulasztás is. Ilyen lehet például a megfelelő védőfelszerelés vagy az oktatás hiánya, valamint a balesetveszélyes munkaeszközök használata. Ez a tendencia rendszerszintű problémára utal, ahol a felelősség áthárítása akadályozza a valós okok feltárását és a megelőzést.
A statisztikákból az is kiderül, hogy a kisebb cégeknél a legnagyobb a kockázat. A tavalyi 65 halálos áldozatból mindössze egyetlen ember dolgozott nagyvállalatnál, a tragédiák 99 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történt. Ez arra utal, hogy a kisebb cégek kevesebb erőforrással rendelkezhetnek a munkavédelemre, vagy kevésbé tartják be az előírásokat.
Megdőlt az a tévhit is, miszerint csak az építkezéseken történnek balesetek; bár a halálos esetek számában valóban az építőipar és a mezőgazdaság vezet, a legtöbb munkabalesetet összességében a feldolgozóiparban regisztrálták. Ezt követi a szállítás, a kereskedelem és az egészségügy, jelezve, hogy a munkahelyi balesetek széles spektrumú problémát jelentenek. A munkahelyi egészségkárosodás ráadásul nemcsak azonnali balesetek formájában jelentkezik.
Különösen riasztó, hogy egy év alatt közel tízezerrel – 27 ezerről közel 38 ezerre – nőtt azoknak a bejelentett dolgozóknak a száma, akik rákkeltő anyagokkal érintkeznek a munkahelyükön. Ennek a kiugró növekedésnek a hátterében részben maguk az ellenőrzések állnak, amelyek rávilágítottak arra, hogy sok munkáltató nincs tisztában a cégénél használt rákkeltő vagy mutagén anyagokkal. Ennek következtében a kockázatértékelés gyakran elmarad, és a dolgozókat sem tájékoztatják a rájuk leselkedő veszélyekről.
A 2025-ös év munkavédelmi mérlege tehát meglehetősen felemás képet mutat. Bár kevesebben szenvedtek halálos balesetet, az esetszámok ismételt növekedése, a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos súlyos hiányosságok és az általánossá vált, sokszor a dolgozókra hárított munkáltatói mulasztások mind arra utalnak, hogy a magyar munkahelyek biztonsága terén még jelentős tennivalók vannak. A hatékonyabb megelőzés és a felelősségteljesebb munkáltatói magatartás elengedhetetlen a helyzet javításához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása