Paul Krugman, a Nobel-díjas közgazdász rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia (AI) körüli fellendülés már jelenleg is érezhető gazdasági hatásokkal jár az Egyesült Államokban. Szerinte az adatközpontokra, számítástechnikai eszközökre és szoftverekre fordított jelentős összegek kiszorítják a gazdaság más területein megvalósuló beruházásokat. Ez a jelenség nem egy jövőbeli, hipotetikus kockázat, hanem egy már zajló folyamat, melynek fő mozgatórugója a kamatszint emelkedése.
A közgazdasági elméletben a kiszorítási hatást hagyományosan az állami költekezéshez kötik, amikor a teljes foglalkoztatottsághoz közelítő gazdaságban a magánszektor már felhasználja az összes elérhető hitelt. Ebben az esetben az állami hiány finanszírozása magasabb kamatokat igényel, ami visszafogja a magánberuházásokat. Krugman hangsúlyozza, hogy ez az érvelés különösen érvényes a jelenlegi helyzetben, amikor a munkanélküliség viszonylag alacsony, az infláció pedig emelkedett.
A közgazdász szerint a kiszorítás forrása nem kizárólag az állam lehet, hanem a magánkiadások nagymértékű növekedése is, mint amilyen az aktuális AI-boom. Az AI-kiadások felfutása emeli a kamatokat, ami más beruházásokat háttérbe szorít. Krugman korábbi írásában amellett érvelt, hogy az AI-boom a hosszú kamatok emelkedésének fő oka, mivel a magas kamatszint sem fékezi az AI-beruházásokat, míg a gazdaság többi részét igenis érinti.
Az AI-beruházások ellenállóképessége abban rejlik, hogy a források nagy része nem hosszú élettartamú épületekre, hanem gyorsan amortizálódó berendezésekre és szoftverekre irányul. Így például a GPU-k esetében a hitelköltség sokkal kevésbé meghatározó, mint az építkezéseknél. A kamatok mellett más csatornákon is megnyilvánul a hatás: az adatközpontok hatalmas energiaigénye, valamint a félvezetők iránti megnövekedett kereslet a memóriachipek árának drasztikus emelkedéséhez vezetett, ami az autó- és számítógépgyártókat is hátrányosan érinti.
A kiszorítási hatás leglátványosabban az adatközpontok építési adataiban figyelhető meg. A Census Bureau adatai szerint az adatközpontok építési kiadásainak évesített üteme jelentősen, mintegy 55-60,7 milliárd dollárral nőtt 2023 decembere és 2026 júliusa/augusztusa között. Ezzel párhuzamosan az összes többi magánépítés kiadása mintegy 89-100 milliárd dollárral csökkent, ami azt jelzi, hogy az adatközpont-építés forrásokat és erőforrásokat von el lakások, irodák és gyárak építésétől.
Az adatközpont-építés azonban csak egy töredéke az AI-kiadásoknak, a források nagyobb része berendezésekre és szoftverekre irányul. A technológiai beruházások (információfeldolgozó berendezések és szoftverek) GDP-aránya 2023 második negyedéve óta körülbelül egy százalékponttal emelkedett, miközben az egyéb magánberuházásoké nagyjából 0,85 százalékponttal csökkent. Ez a tendencia megerősíti a kiszorítási hatás szélesebb körű jelenlétét.
Krugman felhívja a figyelmet arra, hogy ez a jelenség nem volt jellemző az 1990-es évek technológiai fellendülése idején. Akkoriban a technológiai és a nem technológiai beruházások egyaránt növekedtek, mivel az Egyesült Államok jelentős külföldi befektetéseket vonzott, amelyek finanszírozták a boomot. Jelenleg azonban a fizetésimérleg-adatok nem mutatnak hasonló mértékű külföldi tőkebeáramlást, ami megmagyarázza a mostani kiszorítási hatást.
Krugman határozottan elutasítja azt az érvet, miszerint a magánszektor mindig tudja, mit tesz, és a beruházások átrendeződése eleve az ország javát szolgálja. Szerinte nem szabad feltételezni, hogy a vállalatok mindig jól döntenek. Ráadásul az adatközpont-boomot az adórendszer, különösen a Trump-féle adótörvények révén, gyakorlatilag az adófizetők pénzéből támogatják.
A közgazdász kettős mércét is lát: míg egy állami program kudarcát és pénzügyi pazarlását (például egy 80 milliárd dolláros projekt esetében) végeláthatatlan kongresszusi meghallgatások tárgyalnák, addig a magánszektorban elhibázott befektetések pazarlására alig fordítanak figyelmet. Példaként a Meta metaverzum-projektjét említi, ahol a Reality Labs részleg 2020 óta mintegy 80 milliárd dollárt veszített. A Meta végül felhagyott a metaverzum ötletével, és az AI-ra helyezte a hangsúlyt, a veszteség pedig Krugman szerint ugyanúgy valós pazarlás, mint egy állami program kudarca.
Krugman a pénzügyi kockázatokra is kitér, kiemelve, hogy a kamatemelkedés már most is súlyosan érinti a kereskedelmiingatlan-üzleteket. A Wall Street Journal beszámolója szerint egyre erősödik az a vélemény, hogy az AI-boom káros pénzügyi hatása a magánhitelpiacra és a pénzügyi rendszer kevésbé szabályozott részeire nagyobb lehet, mint azt sokan gondolják. Ez a kiszorítási hatás tehát nem csupán elméleti, hanem nagyon is valós és nagy léptékben zajló folyamat, amely komoly következményekkel járhat a gazdaság egészére nézve.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása