A nemzetközi védelmi ipar finanszírozásának megkönnyítésére egy új pénzintézet, a Védelmi, Biztonsági és Rugalmassági Bank (DSRB) létrehozásáról folynak tárgyalások. Ez a bank a hadiipari és biztonsági beruházásokhoz szükséges tőkét biztosítaná, áthidalva a hagyományos bankok kockázatkezelési aggályait. Az intézmény akár 135 milliárd dolláros finanszírozási kapacitással is rendelkezhet a jövőben, ami jelentős megtakarításokat eredményezhet a tagországok számára.
A DSRB létrehozásának politikai előkészítése 2026-ban vette kezdetét, amikor tizennyolc ország képviselői találkoztak Montréalban. Az alapító okirat szövegéről szóló tárgyalások április végére lezárultak, és Kanada támogatást kapott a leendő székhely befogadására. Július 7-én kilenc ország, köztük Albánia, Belgium, Görögország, Lettország, Luxemburg, Románia, Törökország, Ukrajna és Kanada, közös nyilatkozatban fejezte ki szándékát a bank megalapítására. A politikai célkitűzés a 2027-es indulás, azonban ehhez még számos feltételnek kell teljesülnie.
A szükséges lépések között szerepel a nemzeti ratifikáció, a tőkejegyzések véglegesítése, a kockázatkezelési és beszerzési szabályok kidolgozása, valamint a bank vezetésének és operatív rendszerének felállítása. Emellett elengedhetetlen a hitelminősítés megszerzése is a nemzetközi tőkepiacokon való megjelenéshez. A nyilvánosan emlegetett, akár 135 milliárd dolláros finanszírozási kapacitás egyelőre többéves célkitűzés, nem pedig azonnal rendelkezésre álló forrás.
A hadiipari beruházások finanszírozása gyakran ütközik nehézségekbe, mivel a hagyományos bankok a magas kockázat, a hosszú megtérülési idő és az exportengedélyek bizonytalansága miatt vonakodnak hitelezni. A kormányok ugyan hosszú távra tervezik a katonai beszerzéseket, de a gyártóknak már jóval a megrendelések teljesítése előtt jelentős összegeket kell befektetniük kapacitásbővítésbe és készletfelhalmozásba. Antal Ferenc, a Halftermayer & Partners védelmi ipari szakértője szerint egy stratégiailag fontos gyár nem válik automatikusan bankképessé pusztán azért, mert a NATO-országok növelik védelmi kiadásaikat.
A DSRB éppen ezt az ellentmondást hivatott feloldani azáltal, hogy az alapító államok tőkéjével és saját kötvénykibocsátásaival pénzt vonna be a piacokról. Ezt hosszú lejáratú hiteleken és garanciákon keresztül juttatná el a beruházásokhoz. A bank garanciái jogilag érvényesíthetőek, megfelelő tőkével fedezettek és bankfelügyeleti szempontból elismerhetők lennének, így a kereskedelmi bankok is szívesebben nyújtanának hitelt a kockázatosabbnak ítélt vállalatoknak.
A DSRB létrehozása jelentős gazdasági előnyökkel járhat a tagországok számára, különösen a védelmi kiadások növelésének időszakában. Egy 100 millió eurós, 10 éves magyar hadiipari beruházás finanszírozásán például akár 25 millió eurót is meg lehetne takarítani egy olyan modell szerint, amely az új bank kedvezőbb feltételeit veszi alapul. A Halftermayer & Partners tanulmányában bemutatott számítások szerint egy AA minősítésű finanszírozás 4 százalékos, egy AAA minősítésű pedig 3,60 százalékos költséggel járhatna, szemben a magyar állami finanszírozás 5,20 százalékos referenciaértékével. Ez évente 1,2-1,6 millió eurós, tíz év alatt pedig 12-16 millió eurós elméleti különbséget jelenthet, ha az előny teljes mértékben érvényesül a hitelfelvevőnél.
Kockázatosabb vállalati hitelek esetén a kiinduló 7,50 százalékos finanszírozási költség teljes körű, bankfelügyeletileg elismert garancia mellett 5-5,25 százalékra mérséklődhetne. Ez a feltételezett évi 1 százalékos garanciadíjjal együtt is jelentős, tíz év alatt 22,5-25 millió eurós megtakarítást eredményezne. Antal Ferenc hangsúlyozta, hogy a lényeg az 1-2,5 százalékpontos finanszírozási előny, ami megfelelő konstrukció esetén elképzelhető. A bank emellett a tudásátadásban is szerepet játszhat, segítve azokat az országokat, ahol a bankok kevésbé ismerik a hadiipari projektek sajátos kockázatait és sajátosságait.
Magyarország egyelőre nem szerepel a DSRB létrehozását nyilvánosan támogató kilenc ország között, míg a szomszédos Románia igen. Ez a különbség túlmutathat a puszta finanszírozási előnyökön. Az intézmény jelenlegi elképzelései szerint a tagállamoknak szerepük lehet a bank irányításában, a hitel- és garanciatermékek kialakításában, valamint a beszerzési és jogosultsági szabályok meghatározásában. A szavazati jogok várhatóan a tőkerészvételhez kapcsolódnának, így a korán csatlakozó országok nagyobb lehetőséget kaphatnak arra, hogy saját gazdasági érdekeiket is érvényesítsék a bank működésének kialakításakor.
A bank megvalósulásának egyik kulcsa, hogy sikerül-e elegendő, megfelelő hitelképességű államot bevonni a kezdeményezésbe. A nagyobb gazdaságok részvétele erősíthetné a bank pénzügyi hátterét, de a szigorú kockázatkezelés elengedhetetlen marad. A DSRB egy többéves projekt, amelynek sikere a nemzetközi együttműködésen és a gondos tervezésen múlik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása