Friedrich Merz német kancellár Dublinban tett nyilatkozataiban egyértelműen kiállt egy jelentősen karcsúbb európai uniós költségvetés mellett, mint amit az Európai Bizottság javasolt. Egyúttal határozottan elutasította, hogy Montenegró uniós csatlakozását más országok előrehaladásához kössék. Ezek a kijelentések mélyreható vitát indítottak el az EU jövőbeni pénzügyi kereteiről és bővítési stratégiájáról a tagállamok között.
Merz kancellár kedden, Micheál Martin ír miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén fejtette ki álláspontját, miszerint az Európai Bizottság által javasolt, közel kétezermilliárd eurós, hosszú távú költségvetési javaslat tarthatatlan. A német politikus több száz milliárd eurós csökkentést sürgetett a 2028-tól 2034-ig tartó időszakra vonatkozó büdzsében, amelyet az inflációval kiigazítva (2025-ös árakon) körülbelül 1,76 ezer milliárd euróra becsül az EB. Kiemelte, hogy a csökkentések elkerülhetetlenek, függetlenül az új saját források bevezetésének sikerétől, mivel az európai költségvetés ilyen mértékű kiterjesztése nem elviselhető Németország számára, és a számok nincsenek kiegyensúlyozottak. Merz nem csupán a bizottsági javaslatot, hanem a jelenleg tárgyalás alatt álló, csupán csekélyebb csökkentéseket tartalmazó kompromisszumos indítványt is határozottan elutasította. Július óta Írország tölti be az EU soros elnökségét, így felelős a költségvetési tárgyalások előmozdításáért, és várhatóan októberben új kompromisszumos javaslatot terjeszt elő. Merz bizalmát fejezte ki, hogy Írország "reális javaslatot" fog előterjeszteni.
Az Európai Unió költségvetése az egyik legérzékenyebb politikai kérdés Brüsszelben, amely hét évre előre határozza meg a közösség pénzügyi kereteit. A jelenlegi tárgyalások a 2028-tól 2034-ig tartó időszakra fókuszálnak. A hozzájárulásokat túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy részéből finanszírozzák. Németország, mint az EU legnagyobb gazdasága, messze a legtöbbet fizeti be a közös kasszába, ezért különösen érdekelt a költségvetés méretében és hatékonyságában. Merz álláspontját más nettó befizető országok, mint Hollandia, Svédország és Dánia is osztják, akik szintén egy karcsúbb büdzsét szorgalmaznak, mivel ők is többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak. A GNI-hozzájárulások mellett az úgynevezett saját források is fontos bevételi forrást jelentenek, amelyek közvetlenül Brüsszelhez folynak be. Ilyenek például a nem európai országokból származó importárukra kivetett vámok. Jelenleg vita folyik arról, hogy legyenek-e új saját források, és ha igen, milyen formában. Az Európai Bizottság többek között egy olyan illetéket javasol, amelyet olyan nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, amelyek éves forgalma meghaladja a 100 millió eurót.
A költségvetés méretének csökkentése jelentős hatással lehet az uniós projektek széles skálájára, beleértve a védelmi beszerzéseket, az agrárpolitikát, a kohéziós és strukturális támogatásokat, valamint az Erasmus csereprogramot. Azok az országok, amelyek nettó kedvezményezettek, vagyis több támogatást kapnak az EU-tól, mint amennyit befizetnek, érzékenyen érintheti egy karcsúbb költségvetés, mivel kevesebb forrás állna rendelkezésükre. Ez a vita alapvetően befolyásolja az EU jövőbeni prioritásait, a tagállamok közötti szolidaritás mértékét és a regionális különbségek kiegyenlítésének lehetőségét. Merz kancellár Montenegró csatlakozásával kapcsolatos álláspontja is kiemelten fontos, mivel rávilágít a bővítési folyamatban rejlő feszültségekre. A német politikus szerint Montenegró minden feltételt messzemenően teljesített, és megérett arra, hogy csatlakozzon, ezért nem szabad más, kevésbé felkészült államokhoz, például Szerbiához kötni a tagságát. Ez a megközelítés felgyorsíthatja egyes nyugat-balkáni országok integrációját, miközben nyomást gyakorolhat másokra a reformok felgyorsítására. Merz hangsúlyozta, hogy Montenegrónak az évtized végéig az Európai Unió tagjává kell válnia.
Írország, mint az EU soros elnöke, kulcsszerepet játszik a költségvetési tárgyalások előmozdításában, és várhatóan októberben új kompromisszumos javaslatot terjeszt elő, amelynek célja a tagállamok eltérő álláspontjainak közelítése. Merz kancellár reményét fejezte ki, hogy Írország "reális javaslatot" fog tenni, amely tükrözi a nettó befizető országok, így Németország, Hollandia, Svédország és Dánia aggodalmait a túlzott kiadásokkal kapcsolatban. A költségvetési vita kimenetele alapvetően meghatározza az EU pénzügyi erejét és cselekvőképességét a következő hét évben, befolyásolva a közösség stratégiai céljainak megvalósítását. Montenegró csatlakozásának sürgetése az évtized végéig pedig új lendületet adhat a nyugat-balkáni régió uniós integrációjának, miközben potenciálisan új vitákat generálhat a bővítési kritériumok egységes alkalmazása és a tagállamok közötti egyenlő bánásmód kérdésében. A következő hónapok tárgyalásai kritikusak lesznek az Európai Unió jövőbeli irányának szempontjából, mind pénzügyi, mind bővítési szempontból.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása