A német gazdaság az első negyedéves bővülés után a második negyedévben is enyhe növekedést mutathatott a Bundesbank legfrissebb havi jelentése szerint. Annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése jelentős bizonytalanságot okoz, a gazdaság stabil maradhat. A jegybank ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az infláció ismét gyorsulhat, és a bürokratikus terhek visszaszorítása elengedhetetlen a vállalatok számára.
A német jegybank előrejelzése szerint a reál-GDP az első negyedéves 0,3 százalékos bővülése után a második negyedévben is pozitív tendenciát mutatott. Elemzők minimális, 0,1 százalékos emelkedést várnak a csütörtökön nyilvánosságra kerülő előzetes adatoktól. Az ipari teljesítményt az erős külső kereslet és a növekvő export támogatta, míg a lakossági fogyasztást a magas energiaárak okozta reálbércsökkenés ellenére a költségvetési politika élénkítő hatása segítette.
A friss gazdasági mutatók némileg erősebb konjunktúrára utalnak a júniusi előrejelzéshez képest, amikor a Bundesbank 0,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 2026-ra. A jegybank azonban óvatosságra int, mivel a tavaszi bővülés részben átmeneti tényezőknek köszönhető. A német exportőrök előnyére vált, hogy globális versenytársaik, különösen Ázsiában, komolyabb alapanyag- és alkatrészhiánnyal küzdöttek.
Emellett az ellátási láncok zavaraitól és az áremelkedésektől tartó, előrehozott vállalati beszerzések is átmenetileg stabilizálták az ipari ágazatokat. Ezeknek az egyszeri hatásoknak a kifutásával a harmadik negyedév már gyengébb képet mutathat. A gazdasági kilátásokat továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.
Az inflációs kilátások sem adnak okot optimizmusra a jegybank szerint. Az energiaárak a közel-keleti konfliktus hatására megugrottak, ami jelentősen növelte a német háztartások megélhetési költségeit. Júniusban az éves infláció 2,3 százalékon alakult, az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztóiár-index pedig 2,4 százalékot ért el.
A Bundesbank előrejelzése szerint a pénzromlás üteme a következő hónapokban ismét emelkedő pályára állhat. Ennek kulcsfontosságú oka az üzemanyagok hatósági árkedvezményének július eleji megszüntetése, valamint a magasabb energiaköltségek fokozatos begyűrűzése a fogyasztói árakba. Az energiaárak emelkedése jellemzően késleltetve jelenik meg a fogyasztóiár-kosárban.
Ez azt jelenti, hogy időbe telik, amíg a vállalkozások a megnövekedett termelési, szállítási és beszerzési költségeiket áthárítják a végfelhasználókra. Amennyiben a közel-keleti geopolitikai feszültség tartósnak bizonyul, az energiaárak a fogyasztói szinten is tartósan magasak maradhatnak, ami további inflációs nyomást jelent.
A Bundesbank jelentése külön hangsúlyt fektet az adminisztratív terhek növekedésére, amely komoly kihívást jelent a német vállalatok számára. Egy körülbelül 7000 vállalat bevonásával készült felmérés szerint a bürokratikus költségek az éves árbevétel arányában jelentősen emelkedtek. Míg 2022-ben mintegy öt százalékot tettek ki, 2024-re ez az arány megközelítette a hét százalékot.
Ökonometriai modellek alapján ez a növekvő szabályozási teher érezhetően visszavetette a termelékenység javulását. Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-szektor) szenvednek ettől, ahol az adminisztráció jelentős munkaerő-kapacitást köt le. Ez akadályozza a cégek növekedését és innovációs képességét.
Bár az árbevétel-arányos bürokratikus terhek továbbra is a pénzügyi szektorban a legmagasabbak, a feldolgozóiparban is több mint másfélszeresére nőtt ez a mutató. Ez a tendencia érdemben rontja a német export versenyképességét a globális piacon. A jegybank ugyanakkor pozitívumként említi, hogy a kormányzat felismerte a problémát, és az elindított modernizációs programok jó irányba mutatnak.
A következő időszakban a német gazdaság kilátásait továbbra is az inflációs nyomás és a geopolitikai bizonytalanságok határozzák meg. Az energiaárak alakulása kulcsfontosságú lesz, különösen a közel-keleti feszültségek esetleges eszkalációja esetén. A fogyasztói árakra gyakorolt hatás késleltetve jelentkezik, így a háztartások és a vállalatok még hosszú ideig érezhetik a magasabb költségeket.
A bürokratikus terhek csökkentése és a közigazgatás modernizálása alapvető fontosságú a német gazdaság hosszú távú versenyképességének megőrzéséhez. A kkv-szektor termelékenységének növelése és az exportorientált iparágak támogatása kiemelt feladat. A kormányzati intézkedések hatékonysága kulcsfontosságú lesz abban, hogy a gazdaság képes legyen alkalmazkodni a változó globális környezethez.
A Bundesbank jelzései szerint a gazdaság alapvetően stabil, de a növekedés fenntartásához és az infláció kordában tartásához proaktív gazdaságpolitikai lépésekre van szükség. Az egyszeri tényezők kifutása után a harmadik negyedév várható lassulása rávilágít a strukturális problémák kezelésének sürgősségére.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása